Most a spekulációs nyomás roppantja össze az olajárat

Ismét igen mélyre süllyedt a legközelebbi, júniusi szállítású WTI-olaj ára. Ezúttal a befektetőknek köszönhetően, akik az ár emelkedésére spekulálnak az olajárkövető alap vásárlásával.

Három tucat tankerhajó vesztegel Long Beach és San Francisco között Fotó: REUTERS/Oscar Martinez

Múlt héten az olajpiac létezése óta először negatív ár alakult ki a májusi szállítású határidős olajkontraktusokra. Azoknak ugyanis, akik nem akartak ténylegesen olajat, csak az áremelkedést várták, muszáj volt eladniuk, majd hirtelen nem volt tényleges vevő a fizikai olajra a megtelt tárolók ­miatt. Mint kiderült, az egyik legnagyobb kényszerű eladó egy óriási alap volt, a ­United States Oil Fund (USO), amely arra jött létre, hogy lehetővé tegye a befektetők számára, hogy az olajár emelkedésére számítva megvegyék befektetési jegyeit. Ez úgy működött, hogy az alap mindig megvett annyi határidős olajkontraktust, amennyi befektetési jegyet eladott, és ezzel nagyjából követni tudta a tényleges olajárat. Technikailag a határidők közeledtével eladta a kontraktusokat, majd újranyitotta őket későbbi lejáratra.

Most azonban, hogy soha nem látott olajtúlkínálat jelentkezett a piacon, bajba került az alap, hisz csak rendkívül mély áron tudott megszabadulni a májusi lejárattól, a júniusit és ennél távolabbiakat azonban jóval drágábban kellett megvennie (azok ára sokkal kevésbé esett). Így jelentős veszteséget szenvedett el, ami a befektetési jegyek árfolyamában rögtön tükröződik. Az alap most úgy próbál menekülni ebből a helyzetből, hogy korábban zárja a soron következő határidős vételeket, és egyre távolabbi határidőket vesz, abban bízva, hogy pár hónapon belül rendeződik az olajpiac.

Három tucat tankerhajó vesztegel Long Beach és San Francisco között
Fotó: REUTERS/Oscar Martinez

Csakhogy a múlt havi probléma most is fennáll, sőt hamarább jelentkezik. A június lejárat csak május 20-a után fut ki, de az árfolyam máris összeomlóban van. A júniusi WTI tegnap ismét 10 dollárig esett, miközben a távolabbi lejáratok jóval magasabban állnak annak köszönhetően, hogy az USO a tervezett május 5–8. közti időszak helyett már április 27–30. között zárja a jú­niusi vételeket. A tervek szerint a júniusi pozí­ciók 30 százalékát júliusra köti át, 15-15 százalékot augusztusra, szeptemberre, októberre és decemberre, 10 százalékot pedig jövő júniusra. A távolabbi lejáratok ára magasabb, így ha most nagyon nyomott áron kell eladni a júniusi kontraktusokat – ráadásul ez még a jövő hónapban is megismétlődik – előfordulhat, hogy az alap egyszerűen csődbe megy. Ebben az esetben a befektetők is elvesztik pénzük, és hiába emelkedik később az olajár, ők ahelyett, hogy nyernének rajta, tönkrementek.

Ez a probléma befektetőoldalról arra világít rá, hogy egy olyan körülményes tárolású és felhasználású nyersanyagra, mint az olaj, rendkívüli időkben veszélyes lehet származékos eszközökön keresztül spekulálni. A nagyolajkereskedők tankerhajókat töltenek meg olcsó olajjal és kivárják a jobb árat, ez persze egy kisbefektetőnek nem járható út. Az olajár emelkedésére így most hiába logikus spekulálni, az említett probléma miatt rendkívül veszélyes, ezért most senkinek nem javasoljuk.