Nincs román élénkítő koncepció

Harminc és negyven százalék közé tehető Románia gazdaságának zsugorodása jelenleg.

Harminc és negyven százalék közé tehető Románia gazdaságának zsugorodása jelenleg, még a koronavírus-járvány csúcsának elérése előtt. Erről a román gazdasági miniszter, Virgil Popescu beszélt a minap, kiemelve: a leginkább sújtott ágazat a turizmus, a vendéglátószektor és az autóipar. A tárcavezető ugyanakkor jó hírnek nevezte az autóipar lassú újraindulását. A francia Renault tulajdonában levő Dacia április 21-től fokozatosan újraindítja a termelést romániai üzemében, május 4-én már teljes kapacitással fog működni. A Nemzetközi Valutaalap legfrissebb prognózisai szerint Románia GDP-je öt százalékkal csökkenhet idén. A szervezet 2020-2021-re vonatkozó gazdasági előrejelzése pedig azt mutatja, hogy Románia gazdasága 2021-ben újra növekvő pályára állhat, a GDP bővülésének üteme elérheti a 3,9 százalékot.

Barabás T. János, a Külügyi és Külgazdasági Intézet vezető elemzője szerint a román kormányzat nem tett le eddig az asztalra összefüggő, egységes gazdaságélénkítő koncepciót a koronavírus-világjárvány által okozott válsághelyzet hatásának enyhítésére, a várható következmények megoldására. Mostanáig csak bizonyos gazdasági ágazatok helyzetére reagált sürgősségi kormányrendeleteivel a bukaresti kabinet: kis- és közepes vállalkozásoknak nyújtott támogatások, vállalkozói adók, terhek megfizetésének halasztása. – Ludovic Orban kormányfő napokban tett nyilatkozata szerint folyamatban van a tennivalók azonosítása, és fokozatosan fogják újraindítani a gazdaságot. Tehát nincs egységes terv, cél, eszköz, felelős – fogalmazott a kolozsvári Krónikának a szakértő. Hangsúlyozta, a források helyzete nem egyszerű, hiszen a szociáldemokratapárti többségű előző kormány felélte a költségvetési tartalékok nagy részét, így az Orban-kabinet keresi a pénzhez jutás lehetőségeit.

– Pénzügyi válságról viszont hiba lenne beszélni, hiszen az uniós források is rendelkezésre állnak, és Romániának vannak állami, azaz nemzeti banki tartalékai – mondta a szakértő. Barabás T. János szerint ugyanakkor a mostani román gazdasági projekt céljai kérdésessé váltak. – A kormányzat egy atlantista biztonságpolitikával igyekezett főleg amerikai IT-, energia- és hadiipari befektetéseket vonzani, és Romániát regionális hatalommá tenni. Ez a projekt nem lett sikeres, az energiapolitikában Románia nemhogy regionális vezető lenne, hanem lassan elszigetelődik, az ipari exportja pedig gyengélkedik – mondta az elemző.