Ötéves trendet állított meg a vírus

Már az üzemanyagok keresletén is meglátszik a járvány hatása. Megtört a majdnem öt éve tartó felívelés a fogyasztásban, és az idei első negyedévben már majdnem egy százalékkal kevesebb üzemanyagot értékesítettek a Magyar Ásványolaj-szövetség tagvállalatai a benzinkutakon, mint az egy évvel korábbi azonos időszakban. A tavalyi utolsó negyedévhez képest pedig mintegy tízszázalékos visszaesést regisztráltak. Az okokról és a piaci folyamatok várható alakulásáról Grád Ottó, a szövetség főtitkára beszélt a Magyar Nemzetnek.

Sokan most a prémiumot választják a magasabb bioetanol-tartalmú benzin helyett Fotó: Teknős Miklós

A korlátozások miatt még a kivételesen alacsony üzemanyagárak sincsenek élénkítő hatással a keresletre. – Most elsődlegesen a felhasználási lehetőségek határozzák meg a fogyasztást. Télen alapvetően inkább a gázolaj fogy az ipar és a kereskedelem miatt, az ezt követő, de még a nyári benzinfogyasztás fellendülése előtti, átmeneti időszakban pedig általában stabilizálódnak a fogyasztói árak. Ez az idei évben viszont nem mondható el a két jelentős világpiaci esemény miatt – emlékeztetett Grád Ottó az elmúlt hetek történéseire.

– Alaposan beszakadt a kőolaj jegyzésára, miután a kínálati oldalon Szaúd-Arábia és Oroszország árháborúja miatt alakult ki nyomás március elején. Nem voltak hajlandók csökkenteni a kitermelést annak ellenére sem, hogy már akkor láthatók voltak a járvány okozta gazdasági lassulás és keresletcsökkenés első jelei. Majd pedig, amikor a járvány pandémiává erősödött, egyértelművé vált, hogy a fogyasztásban komoly mértékű, hosszabb távú visszaesés prognosztizálható. Míg a tavalyi év végén a Nemzetközi Energiaügynökség napi 100 millió hordó feletti kereslettel számolt 2020-ra, most már a hét végi megállapodás szerinti tízszázalékos termelési visszafogással, a napi 90 millió hordós termelés sem nyugtatja meg a piacokat. A globális és az európai uniós fogyasztási adatok is azt mutatják, hogy az üzemanyagok iránti kereslet legalább egyharmadával esett vissza, egyes országokban még ennél is nagyobb, akár negyvenszázalékos mértékben. Vagyis fennmarad a túltermelési instabilitás – jelentette ki a szakértő.

A kőolaj piacán határozott áremelkedés csak akkor következhet be Grád Ottó szerint, ha mérhető pozitív változások történnek a járványügyi helyzetben, és konkrét, a gazdaság visszarendeződését, újraindulását jelző időpontok is tényszerűen előrejelezhetők. – A bizonytalanság ideje alatt az ár emelkedésének nincs esélye. Nincs jele a stabilizálódásnak, az olaj jegyzésára rekordméretű, ám a jelek szerint a nem elégséges termelési vágás bejelentése után is tovább csökkent. Ez azt is jelenti, hogy hosszú időn át számíthatunk a hordónkénti 30 dolláros árral – elemezte a helyzetet a MÁSZ főtitkára.

Leállhatnak a kutak

– Ám nagyobb esésre sem kell számítani – folytatta –, hiszen hosszú távon ezen az árszinten a legtöbb kitermelési mód még éppen nullszaldós. De ha valamennyire veszteséges is, még megéri fenntartani a termelést, mert leállítani, majd újraindítani a munkát az olajkutakon ennél jóval költségesebb. Nyereséget még egyedül a klasszikus szárazföldi kitermeléssel lehet elérni, amikor csak fúrnak és jön az olaj, ahogy ez jellemző Szaúd-Arábiában. Minden más termelési mód hordónkénti költsége magasabb lehet a jelenlegi 30 dollárnál. Ilyenek az offshore-kutak és mindazok, ahol másodlagos technológiákat kell alkalmazni, vagy extra mélységbe kell fúrni.

Továbbra is a főként az Amerikai Egyesült Államokban kitermelt palaolaj a legdrágább, az önköltség átlagosan 50-60 dollár, de ez szélesebb tartományban is mozoghat hordónként. Az elmúlt években a nettó exportőrré vált USA-ban már az importtilalom is felmerült, hogy ezzel megvédje a belföldi palaolaj-termelőket. Minden olyan lépés, ami a kőolaj világpiaci árának stabilizálását célozza, kívánatos az USA számára. Ez vezérelhette az elnököt abban is, amikor a hét végén bejelentette: átvállalja az USA a Mexikótól várt, de a közép-amerikai ország által nem vállalt kitermeléscsökkentés egy részét – beszélt a hét végi megegyezés vélhető hátteréről a MÁSZ főtitkára.

Grád Ottó különleges példaként említette azt is, hogy a túltermelés hatására nemrégiben az USA egyik kisebb olajcége a – nem kifejezetten jó minőségű – olaját ingyen adta át a partnereinek, mert még így is jobban járt, mintha leállította, és később újraindította volna a termelést. A főtitkár hangsúlyozta, hogy ez egy extrém eset, és az ilyen speciális helyzetek nem jelentik azt, hogy a kőolaj ára nullára csökkenhet, még a leállás és újraindulás többletköltségei ellenére sem. Előfordulhat, hogy egyetlen lehetőségként már csak a kitermelés tényleges és jelentős visszafogása kínálkozik.