Rugalmas eszköz a krízisben

Immár az MNB is meghirdette eszközvásárlási programját, amely eddig többnyire a nagy jegybankok gyakorlata volt. A lépés a koronavírus-járvány okozta válság kezelésének szerves része.

A Magyar Nemzeti Bank (MNB) 2020. május 4-től elindítja állampapír- és jelzáloglevél-vásárlási programját. Ilyen programot korábban már több jegybank alkalmazott gazdaságélénkítési céllal, jelzáloglevél-vásárlási programja már az MNB-nek is volt, állampapír-vásárlási programot azonban most először indít a válságkezelés részeként.

Az állampapír-vásárlási program paraméterei az Európai Központi Bank gyakorlatának figyelembe vételével kerültek kialakításra, de a hazai sajátosságokat is szem előtt tartva. Az MNB vásárlásai a másodlagos piacon történnek majd, heti vásárlási aukciók és aukción kívüli ügyletek során egyaránt. A programba az MNB az állampapírpiacon meghatározó szerepet játszó bankok mellett a jelentősebb befektetési alapkezelőkön keresztül a befektetési alapokat is bevonja.

A jelzáloglevél-vásárlási program második szakaszát az MNB a sikeres 2018-as programmal nagy részben megegyező stratégiai paraméterek mellett hirdeti meg. Az MNB mindkét program esetében addig folytatja a vásárlásokat, ameddig azt a koronavírus-járvány miatti gazdasági és pénzügyi fejlemények indokolják.

A jegybank immár számos intézkedést tett a koronavírus-járvány okozta gazdasági problémák enyhítésére: többek között lakossági hitelmoratóriumot hirdetett, az érintés nélküli fizetés limitjét 15 ezer forintra emelte, meghirdette a Növekedési Hitelprogram Hajrá!-t, és Nemzeti Kötvényprogramot, a monetáris politikai intézkedések részeként pedig a korábbinál lényegesen magasabb 1,1 százalékos egyhetes betéti eszközt hirdetett a bankoknak.

Az állampapír- és jelzáloglevél-vásárlási programok egyrészről szervesen illeszkednek a jegybanki eszköztár többi eleméhez, másrészről rugalmas keretrendszert alkotva lehetővé teszik a monetáris kondíciók befolyásolását a hozamgörbe hosszabb szakaszán is. Az eszközvásárlási programok kiegészítik a hosszú hozamokra ható egyéb jegybanki programokat, különös tekintettel a Növekedési Hitelprogram Hajrá! nevű konstrukciót és a Növekedési Kötvényprogramot, és ezáltal a hatékony monetáris transzmisszió kiemelkedően fontos eszközeinek tekinthetők.

A program alapvetően a legalább hároméves lejáratú államkötvényekre irányul, ezáltal a hosszabb hozamszint csökkenhet, miközben a fölösleges likviditás lekötésére rendelkezésre áll a nemrég bevezetett egyhetes betéti eszköz. A hozamgörbe ellaposodhat, a rövid és hosszú lejáratok hozama közti különbség az MNB céljainak megfelelően mérséklődhet. Azért, hogy a jegybank egyetlen állampapírsorozat esetében se válhasson domináns piaci szereplővé, az egyes értékpapír-sorozatok esetében a megvásárolható mennyiség – az Európai Központi Bank gyakorlatával összhangban – nem haladhatja meg a fennálló állomány 33 százalékát.