Rugalmasabb lett az MNB monetáris politikája

A kamatfolyosó kiszélesítésével és más lépésekkel rugalmassá vált a monetáris politika. Ezáltal a jegybank gyorsan reagálhat a piaci zavarokra, egyúttal a forint árfolyammozgását is kiegyensúlyozottabbá teheti.

A kedden a Magyar Nemzeti Bank (MNB) elnöke és alelnöke által bejelentett intézkedések egy része a jegybank monetáris politikáját úgy módosította, hogy az rugalmasan alkalmazkodhasson a kialakult helyzethez, egyúttal a forint árfolyamára is hatást lehet gyakorolni általa, ha a mozgások túl szélsőségesek a jelenlegi, turbulens időszakban.

Az elmúlt években a monetáris politika a lehető leglazább volt, amivel a jegybank célja a korábban indokolatlanul alacsony infláció jegybanki célhoz való közelítése és a gazdasági növekedés elősegítése volt. A jegybanki alapkamat már évek óta 0,9 százalék, de egész mostanáig a kamatfolyosó aszimmetrikus volt, ami azt jelenti, hogy míg az alapkamat szintjén nyújtott egynapos hitelt a jegybank a bankoknak, addig -0,05 százalékon, azaz negatív kamattal fogadott be tőlük egynapos betétet.

A bankközi piacon kialakuló kamatszint ezen két érték között alakult, hogy ezen belül hol, azt a jegybank úgynevezett devizaswap eszköz alkalmazásával érte el. Az elmúlt években a jegybank céljainak megfelelően a szint mindössze 0,1-0,2 százalék volt, régiónkban a legalacsonyabb szint, de például az amerikai dollár másfél százalék fölötti szintjéhez képest is nagy volt az eltérés.

Ez a kamatkülönbözet azt eredményezte, hogy forint finanszírozó devizává vált az említett devizákhoz képest, a befektetők shortolni kezdték a forintot, és ez gyengítette a forint árfolyamát. Mindez az elmúlt két évben nem okozott különösen gondot, idén azonban a folyamat túlzottan felgyorsult, döntő részben a koronavírus-járvány okozta gazdasági sokk hatására. A jegybank ezért első lépésként csökkenteni kezdte a devizaswap-állományt, ami meg is emelte fél százalék közelébe a bankközi kamatszintet, majd az alapkamat szintjén egyhetes betéti eszközt hirdetett a bankok számára. Ezzel a kamatszint lényegében az alapkamat szintjére került, viszont így nem volt rugalmas.

Kedden az MNB úgy döntött, hogy miközben az alapkamat változatlanul 0,9 százalék marad, és az egynapos jegybanki betét is ugyanúgy -0,05 százalék lesz, mint eddig, az egynapos jegybanki hitel és a bankok számára igénybe vehető egyhetes fedezet melletti hitel kamata ezentúl 1,85 százalék lesz, így szimmetrikussá vált a kamatfolyosó. Ezzel lehetővé vált, és ezt a jegybank is hangsúlyozta, hogy a kamatfolyosón belül rugalmasan váltakozhat a piaci kamatszint a mindenkori igényeknek megfelelően.

Nagy Márton, a jegybank alelnöke szerdán elmondta, hogy miután a piac gyorsan változik, hihetetlen irányváltások zajlanak, nagy volatilitás mutatkozik, időnként pánikhangulat uralkodik, szükségesek a rugalmas eszközök, hisz ezt a helyzetet csak így lehet hatékonyan kezelni. Hozzátette, hogy a cseh kamatfolyosó is hasonlóan széles, és ugyanilyen rugalmasságot alkalmaznak ott is.

A forint árfolyamáról Nagy Márton elmondta, hogy miközben a jegybanknak árfolyamcélja nincs, a nagy voltatilitás zavarja, és ennek mérsékléséhez a likviditás csökkentése szükéséges, ennek fő eszköze az egyhetes betéti kamat, amit a kamatfolyosón belül rugalmasan változtathat az MNB. Így az effektív kamatszint valóban bárhol lehet a kamatfolyosón belül, és ez például a forint elleni pozíciónyitást is értelmetlenné teszi, így az árfolyam mozgékonysága csökkenhet, és akár vissza is erősödhet az év elején látott szintekre.