Tényleg zöld az elektromos autózás?

Egyértelműen kevesebb szén-dioxid kibocsátásával jár az elektromos autó használata, mint a hagyományos egy friss tanulmány szerint, amelynek szerzői egy régóta fennálló vita végére igyekeztek pontot tenni. A tiszta közlekedéshez elengedhetetlen a tiszta áramforrás, de a világ régióinak 95 százalékában már a jelenlegi villamosenergetikai helyzetben is megéri e-autóra váltani klímavédelmi szempontból.

Egyesek már villanyt tankolnak, mások még kétkedve tekintenek a technológiára Fotó: Katona Vanda

Magyarországon egyelőre vegyes, ám javuló pályára állt az áramtermelés helyzete. A belföldön előállított villamos energia fele (2000 MW) a Paksi Atomerőműből származik, vagyis karbonmentes. Emellett nagyjából 1000 MW beépített napelemes kapacitással rendelkezünk, ám mivel ezek nem termelnek folyamatosan, a mennyiséget a Nemzeti energia- és klímaterv alapján az évtized végére 6500 MW-ra bővítenék, így (és más beruházásokkal) megvalósulhat, hogy az áramtermelés 90 százaléka karbonmentes legyen már 2030-ra. Ehhez, illetve ennek fenntartásához viszont az atomerőmű négy blokkjának 2032 és 2037 közötti leállítása után is szükség lesz a nukleáris kapacitásra, amelyet a 2400 MW-ot képviselő Paks II projekt szolgál.

Szót kell még ejteni az áramimportról is, ami jelenleg a belföldi felhasználásnak akár egyharmadát is kiteheti. Ez sokféle forrásból érkezhet, például vízerőművekből vagy éppen széntüzelésűekből is.

A tanulmány írói kiemelték, hogy 2050-re – amikorra a vállalások szerint több, így a magyar gazdaság is karbonsemlegessé válna a vállalások alapján – az utakon minden második autó elektromos meghajtású lehet, ezzel mintegy 1,5 gigatonna szén-di­oxid kibocsátását elkerülve évente. A kutatók ezért is javasolják a kormányoknak és a jogalkotóknak, hogy ne halogassák az elektromos közlekedést ösztönző lépéseket, mert már néhány év alatt is jelentős karbonemissziót lehetne megtakarítani. Ehhez hozzájárul a megújuló alapú áramtermelés részarányának folyamatos emelkedése is.

Hiba volna felhagyni a fejlesztésekkel

Amikor a koronavírus-járvány okozta gazdasági krízis elhárítására hoznak döntéseket, a kormányoknak nem szabad szem elől téveszteniük a másik jelentős kihívást sem: a tiszta energiatermeléshez vezető átmenetet – hívta fel a figyelmet a Nemzetközi Energiaügynökség ügyvezető igazgatója. Fatih Birol állásfoglalásában arról írt, hogy a tisztaenergia-technológiák fejlesztésének, bevezetésének és integrációjának ösztönzésére irányuló nagyszabású beruházásoknak központi szerepet kellene játszaniuk a pandémia idején is, mert alkalmasak a gazdaságok serkentésére. Az így elért eredmények pedig tartós változást hozhatnak az energetika területén.