Tényleg zöld az elektromos autózás?

Egyértelműen kevesebb szén-dioxid kibocsátásával jár az elektromos autó használata, mint a hagyományos egy friss tanulmány szerint, amelynek szerzői egy régóta fennálló vita végére igyekeztek pontot tenni. A tiszta közlekedéshez elengedhetetlen a tiszta áramforrás, de a világ régióinak 95 százalékában már a jelenlegi villamosenergetikai helyzetben is megéri e-autóra váltani klímavédelmi szempontból.

Egyesek már villanyt tankolnak, mások még kétkedve tekintenek a technológiára Fotó: Katona Vanda

Évek óta vita tárgyát képezi, hogy az elektromos meghajtású járművek a teljes életciklusuk során valójában mekkora ökológiai lábnyomot hagynak maguk után, és ez alapján tényleg megéri-e leszoknia az emberiségnek a belső égésű motorokról. A témában még tavaly tavasszal a müncheni IFO gazdaságkutató intézet által megjelentetett tanulmány igencsak felkavarta a kedélyeket. A szerzők azt állították, hogy a dízel gépjárművek kisebb karbonlábnyommal bírnak a teljes életciklusra vetítve – a gyártástól kezdve az üzemeltetési időn át az elbontásig –, mint az elektromos hajtáslánccal működő ­autók.

A Magyar Elektromobilitás Szövetség elnöke akkor – több más szakértő mellett – elfogultnak és alapvetően tévesnek nevezte az állítást. Ungár János felhívta a figyelmet arra, hogy a kutatás módszertana pontatlan, mivel nem vették számításba a rohamléptékű innovációt, és valótlan pillanatfelvétel alapján próbálták az iparágat zsákutcába irányítani. Annyiban igazat adott a tanulmány készítőinek, hogy a villany­autó mint eszköz nem csodafegyver, hiszen nem mindegy, hogy a járműbe tankolt áram forrása karbonmentes (mint a megújuló és a nukleáris alapúak) vagy fosszilis tüzelésű erőműből származik.

Az áram tisztasága tehát kulcsfontosságú, erre fektették a hangsúlyt azok a kutatók is, akik a Nature magazinban jelentették meg a tanulmányukat a napokban. – Még a legpesszimistább forgatókönyvben is csökkenő kibocsátás várható, ez pedig nagyon is hasznos lehet a jogalkotók számára – mondta a dokumentum egyik szerzője. Florian Knobloch, a hollandiai Radboud Egyetem környezetvédelmi kutatója mítosznak nevezte azokat az állításokat, amelyek az elektromos közlekedés terjedésével járó karbonkibocsátás növekedéséről szólnak.

Egyesek már villanyt tankolnak, mások még kétkedve tekintenek a technológiára
Fotó: Katona Vanda

A kutatók 59 régió adatait, így a világ közlekedésének 95 százalékát vizsgálták. Arra jutottak, hogy ezeknek a régióknak 95 százalékában az elektromos autózás klímavédelmi szempontból előnyösebb, mint a benzines, dízeles meghajtás. A kis hányadot képviselő kivételek között például Lengyelország található, ahol továbbra is nagyrészt szénből állítják elő a villamos ­energiát. Szerencsésebb helyzetben van Svájc és Svédország, ahol az áram túlnyomó része megújuló vagy nukleáris alapú. Ezekben az országokban a teljes életciklusra vetítve mintegy hetven százalékkal kevesebb szén-di­oxid-kibocsátás tulajdonítható egy elektromos autónak a belső égésű motorral felszereltekhez képest.

Magyarországon egyelőre vegyes, ám javuló pályára állt az áramtermelés helyzete. A belföldön előállított villamos energia fele (2000 MW) a Paksi Atomerőműből származik, vagyis karbonmentes. Emellett nagyjából 1000 MW beépített napelemes kapacitással rendelkezünk, ám mivel ezek nem termelnek folyamatosan, a mennyiséget a Nemzeti energia- és klímaterv alapján az évtized végére 6500 MW-ra bővítenék, így (és más beruházásokkal) megvalósulhat, hogy az áramtermelés 90 százaléka karbonmentes legyen már 2030-ra. Ehhez, illetve ennek fenntartásához viszont az atomerőmű négy blokkjának 2032 és 2037 közötti leállítása után is szükség lesz a nukleáris kapacitásra, amelyet a 2400 MW-ot képviselő Paks II projekt szolgál.

Szót kell még ejteni az áramimportról is, ami jelenleg a belföldi felhasználásnak akár egyharmadát is kiteheti. Ez sokféle forrásból érkezhet, például vízerőművekből vagy éppen széntüzelésűekből is.

A tanulmány írói kiemelték, hogy 2050-re – amikorra a vállalások szerint több, így a magyar gazdaság is karbonsemlegessé válna a vállalások alapján – az utakon minden második autó elektromos meghajtású lehet, ezzel mintegy 1,5 gigatonna szén-di­oxid kibocsátását elkerülve évente. A kutatók ezért is javasolják a kormányoknak és a jogalkotóknak, hogy ne halogassák az elektromos közlekedést ösztönző lépéseket, mert már néhány év alatt is jelentős karbonemissziót lehetne megtakarítani. Ehhez hozzájárul a megújuló alapú áramtermelés részarányának folyamatos emelkedése is.

Hiba volna felhagyni a fejlesztésekkel

Amikor a koronavírus-járvány okozta gazdasági krízis elhárítására hoznak döntéseket, a kormányoknak nem szabad szem elől téveszteniük a másik jelentős kihívást sem: a tiszta energiatermeléshez vezető átmenetet – hívta fel a figyelmet a Nemzetközi Energiaügynökség ügyvezető igazgatója. Fatih Birol állásfoglalásában arról írt, hogy a tisztaenergia-technológiák fejlesztésének, bevezetésének és integrációjának ösztönzésére irányuló nagyszabású beruházásoknak központi szerepet kellene játszaniuk a pandémia idején is, mert alkalmasak a gazdaságok serkentésére. Az így elért eredmények pedig tartós változást hozhatnak az energetika területén.