A dolgozók legtöbbje elkezdte megbecsülni, hogy van munkája

A fizikai dolgozók legtöbbje elkezdte megbecsülni, hogy van munkája. Ez nem feltétlenül volt így: ha egy vállalkozó pár ezer forinttal többet ajánlott valakinek, az már vette is a sátorfáját. Az óradíjak, megbízási díjak emiatt teljesen elszálltak az építőiparban, de a korábbi összegeket már nem kérhetik el – mondta lapunknak Harkai Balázs okleveles építőmérnök a koronavírus-járvány egyik hozadékáról. A Magyar Mérnöki Kamara Építési Szakmai Tagozatának elnökségi tagja szerint a hazatérő magyar szakkivitelezőkkel javult valamelyest a kínzó kapacitáshiány, rá­adásul sokan közülük nem fognak visszamenni külföldre.

A legtöbb kivitelező hamar alkalmazkodott a járványhelyzethez Fotó: Kurucz Árpád

– Mi jellemezte az építkezéseket az elmúlt hetekben a veszélyhelyzet, majd a kijárási korlátozás kihirdetésével?

– Az építőiparban a veszélyhelyzet bejelentését követő, március 16-i héten gyakorlatilag minden megtorpant. Az általános tanácstalanság és halogatás után a következő héten viszont sokan őrült kapkodásra váltottak, mert úgy gondolkodtak, hogy az esetleges kijárási tilalom meghirdetése előtt, amit lehet, be kellene fejezni. Voltak megrendelők, akik a helyzetet látva, esetleg anyagi bizonytalanságok miatt visszaléptek. Ugyanakkor olyanról is tudok, aki aztán – a helyzet normalizálódását tapasztalva – mégis újra felkereste a tervezőt, hogy folytassák a munkát. Összességében április közepétől lehet azt mondani, hogy nagyjából minden kezd visszaállni a régi kerékvágásba. Vannak olyanok, akik egyébként szinte meg sem érezték az elmúlt heteket, mert annyi, sőt a korábbinál is több munkájuk volt. Ráadásul bizonyos szempontból még gördülékenyebben is megy egy-egy munka, a beton vagy más szállítmányok, mint kés a vajon jutnak át Budapesten a korábbinál jóval kisebb forgalomban.

– Miben látható változás?

– Például abban, hogy a román vendégmunkások szinte teljesen eltűntek az építkezésekről. Az ukránoknál kicsit más a helyzet, közülük jellemzően csak az idősebbek mentek vissza Ukrajnába. A fiatalabbak inkább vállalták, hogy itt maradnak, valószínűleg azért, mert gyakorlatilag éhezni mehettek volna haza, itt viszont, ahogy mondtam, volt és van munka bőven. Eközben sok magyar hazajött, a szakkivitelezők egyelőre maradtak is, és általuk kicsit enyhült a korábbi súlyos szakemberhiány.

A legtöbb kivitelező hamar alkalmazkodott a járványhelyzethez
Fotó: Kurucz Árpád

– Változott a hozzáállás is?

– Az a tapasztalatom, hogy az alkalmazottak, a fizikai dolgozók legtöbbje, elkezdte megbecsülni, hogy van munkája. Ez az előző években nem feltétlenül volt így: ha egy vállalkozó pár ezer forinttal többet ajánlott valakinek, az már vette is a sátorfáját. Az óradíjak, megbízási díjak emiatt teljesen elszálltak, de az akkori összegeket már nem, vagy legalábbis nem minden esetben kérhetik el. A korábbi mohóság révén megemelkedő díjaknak sok esetben most csak a felét kapják meg, de annak is örülnek.

– Ez megrendelői részről is érezhető? Olcsóbb lett a kivitelezés a járványhelyzet hatására?

– Kétségkívül lejjebb mentek az árak, de azért nem mondanám, hogy visszatért a két-három évvel ezelőtti árazás. Azt látjuk, hogy már az ingatlanárak is csökkennek valamelyest. Amit tavaly év végén még el lehetett kérni egy-egy lakásért, ma már bajosan menne. Nem durran ki a lufi, de kicsit ereszt.

– Vagyis nem kell a 2008-ashoz hasonló helyzetre számítani?

– Olyasféle bezuhanás, mint ami akkor volt, semmiképpen sem lesz. Bizonyos területeken érezhető kisebb-nagyobb megtorpanás, de az építőipar ugyanúgy megmaradt húzóágazatnak, mint a korábbi években. Fontos, hogy a kivitelezők hamar tudtak alkalmazkodni a járványhelyzethez. Akik dolgozni akartak, gyorsan megértették, hogy most különös jelentősége van a normális helyzetben is fontos, de akkor nem feltétlenül betartott munka- és balesetvédelmi előírásoknak. A mostani helyzet megkövetelte a szigorításokat: a távolságok megtartását, a maszkviselést, vagy a higiéniai előírások betartását jellemzően mindenki komolyan veszi.

– Műszaki ellenőrként miben lett más a szerepe és a felelőssége az építkezéseken?

– A mi munkánkat kormányrendelet szabályozza, többletfeladatunk nem lett a vírus hatására. Természetesen, most magam is hangsúlyosan felhívom a kivitelező vállalkozó figyelmét az egészségügyi, higiéniai szabályokra, a munkavédelmi koordinátorral külön beszélünk erről. Összességé­ben azt látom, hogy kicsit javult a higiéniai helyzet az építkezéseken. A generálkivitelező és a munkás is jobban odafigyel például a mobilmosdók, a mobilvécék tisztaságára.

– Ez egyszeri fellángolás? Vagy tényleg javulhat a néha apokaliptikus állapotokat mutató építkezésekről előttünk lévő kép?

– Én már akkor is kezet mostam, amikor ez még nem volt divat. De a viccet félretéve, van egy olyan érzésem, hogy amint nem lesznek annyira előtérben a higiéniai viszonyok, akkor ez – negatív értelemben – ismét meg fog látszódni az építkezéseken. Ahogy járványügyi szakemberek mondják, még több hulláma is várható a pandémiának, ennek folyományai pedig hasonlóképpen, hullámzásszerűen jelenhetnek meg a kivitelezéseknél is. Ha most javul a helyzet, ezek a szempontok szerintem az építkezéseken sem lesznek már annyira előtérben. Csak amikor eljön a megbetegedések második hulláma, akkor fognak újra jobban odafigyelni minderre.

– Miben vár még változást a járvány lecsengésével?

– Amikor újranyitnak a határok, a román és az ukrán vendégmunkások is visszatérnek. A most ismét itthon tartózkodó magyar szakemberek viszont nem biztos, hogy vissza fognak sietni Németországba vagy máshová. Most már lényegében meg tudják keresni ugyanazt a pénzt, amit odakint, és még csak a családtól sem kell távol lenni. A jó szakembert Magyarországon megbecsülik, és már a járvány előtt is több hazatérővel találkoztam. Ha javul a szakemberállomány, azzal kevesebb terep juthat a kóklereknek, akik az elmúlt évek kapacitáshiánya miatt bizony szép számmal megjelentek. Fontos hozadéka lehet ennek a helyzetnek, hogy az árak egy időre meg fognak állni a jelenlegi szinten. Az nem fog működni, hogy március-április környékén elszaladunk az árakkal, majd év közben újra emelünk. Kivételt az építőanyagok jelenthetnek, itt ugyanis a szállítmányozás, az import elakadása drágulást eredményez.

– Felértékelődik a műszaki ellenőrök szerepe is?

– Azért lenne fontos minden építkezésen műszaki ellenőr, mert itt nem egy pizzáról van szó, hanem legalábbis egy családi házról. A házunk pedig nem negyedóra örömöt jelent, hanem akár egy életre szólót. Tisztelet a kivételnek, de a kivitelezők jellemzően a kisebb ellenállás felé mennek, azaz a profit maximalizálására törekednek, ami adott esetben a minőség minimalizálásával jár együtt. Ez pedig sokkal nagyobb bajjal járhat, mintha éppen csak amiatt bosszankodnánk, hogy nem volt olyan finom a vacsorára rendelt pizzánk.

Magad, uram, ha szolgád nincsen!

Noha a többség folytatja a megkezdett munkákat, egy felmérés szerint több magánépíttető kivár a koronavírus-járvány okozta helyzetben. A Mapei Kft. több mint ötezer fő megkérdezésével, áprilisban végzett nem reprezentatív kutatásából kiderül, hogy tízből négy válaszadó állította le az építkezést vagy a felújítást, kilenc százalékuknál pedig a kivitelező szüneteltette a munkálatokat. Érezhető a bizonytalanság, hiszen minden második válaszadó számol a munkálatok befejezésének csúszásával. A megkérdezettek 38 százaléka az építőanyagok drágulására számít, 35 százaléka pedig a pénzszűkétől tart. A vékonyabb pénztárca következtében a korábbiaknál jóval többen gondoltak arra, hogy maguk megoldanának ezt-azt. A legtöbben, 36 százaléknyian a festést és a tapétázást, a válaszadók negyede pedig akár a burkolást és a fugázást is elvégezné maga. A lakossági építtetők többsége ugyan nem tervez halasztást, de egyesek azért tolnák el a beruházást, mert inkább tartalékolnák az arra szánt pénzt.