– Mi jellemezte az építkezéseket az elmúlt hetekben a veszélyhelyzet, majd a kijárási korlátozás kihirdetésével?
– Az építőiparban a veszélyhelyzet bejelentését követő, március 16-i héten gyakorlatilag minden megtorpant. Az általános tanácstalanság és halogatás után a következő héten viszont sokan őrült kapkodásra váltottak, mert úgy gondolkodtak, hogy az esetleges kijárási tilalom meghirdetése előtt, amit lehet, be kellene fejezni. Voltak megrendelők, akik a helyzetet látva, esetleg anyagi bizonytalanságok miatt visszaléptek. Ugyanakkor olyanról is tudok, aki aztán – a helyzet normalizálódását tapasztalva – mégis újra felkereste a tervezőt, hogy folytassák a munkát. Összességében április közepétől lehet azt mondani, hogy nagyjából minden kezd visszaállni a régi kerékvágásba. Vannak olyanok, akik egyébként szinte meg sem érezték az elmúlt heteket, mert annyi, sőt a korábbinál is több munkájuk volt. Ráadásul bizonyos szempontból még gördülékenyebben is megy egy-egy munka, a beton vagy más szállítmányok, mint kés a vajon jutnak át Budapesten a korábbinál jóval kisebb forgalomban.
– Miben látható változás?
– Például abban, hogy a román vendégmunkások szinte teljesen eltűntek az építkezésekről. Az ukránoknál kicsit más a helyzet, közülük jellemzően csak az idősebbek mentek vissza Ukrajnába. A fiatalabbak inkább vállalták, hogy itt maradnak, valószínűleg azért, mert gyakorlatilag éhezni mehettek volna haza, itt viszont, ahogy mondtam, volt és van munka bőven. Eközben sok magyar hazajött, a szakkivitelezők egyelőre maradtak is, és általuk kicsit enyhült a korábbi súlyos szakemberhiány.

Fotó: Kurucz Árpád
– Változott a hozzáállás is?
– Az a tapasztalatom, hogy az alkalmazottak, a fizikai dolgozók legtöbbje, elkezdte megbecsülni, hogy van munkája. Ez az előző években nem feltétlenül volt így: ha egy vállalkozó pár ezer forinttal többet ajánlott valakinek, az már vette is a sátorfáját. Az óradíjak, megbízási díjak emiatt teljesen elszálltak, de az akkori összegeket már nem, vagy legalábbis nem minden esetben kérhetik el. A korábbi mohóság révén megemelkedő díjaknak sok esetben most csak a felét kapják meg, de annak is örülnek.