Mindezek után kérdés, hogy milyen más finanszírozási megoldások jöhetnének szóba az EU-tagországok hajóin ütött hatalmas pénzügyi lékek befoltozására. A legnagyobb bajban lévő országok (Olaszország, Spanyolország, Görögország) esetében, magyar mintára, megoldást jelenthetne a fizetési moratórium vagy a hitelek átütemezése, továbbá az adózási fegyelem szigorítása, az adóelkerülő cégek, környezetszennyező cégek kemény szankcionálása, valamint a túlburjánzott lobbiszervezetek jelenleginél markánsabb megadóztatása – sorolja a lehetőségeket Novoszáth Péter.
Kiemelte: sok más között szóba jöhetne a nem létfontosságú kiadások drasztikus visszavágása és átcsoportosítása gazdasági mentőcsomagokba. A migráció esetében pedig a küldő országoktól költségtérítés igénylése.
– Életveszélyes lenne belemenni egy Soros-féle örök lejáratú finanszírozási konstrukcióba – figyelmeztetett érdeklődésünkre Boros Imre. A közgazdász-szakember a hazai devizaalapú hitelek csapdáját hozta példaként, amelynek buktatóira senki nem hívta fel időben a később pórul járt ügyfelek figyelmét. Biztos, hogy a sajátos hiteltermék esetében a törlesztés mértékét meghatározó kamatfizetési teher a jövőben nem marad majd ilyen alacsony, mint a jelzett fél százalék.
Továbbá az is biztos, hogy az éppen Soros György által a történelemből – így akár a Napóleon elleni harcok, a krími háború vagy a rabszolgaság megszüntetése idejéből – citált esetekhez hasonlóan a konstrukció soha nem maradt tisztán pénzügyi megoldás. A hitelezők, kimondva vagy kimondatlanul, a történelem alakításának jogát is megvásárolták a pénzükkel.
Szóljon hozzá!
Jelenleg csak a hozzászólások egy kis részét látja. Hozzászóláshoz és a további kommentek megtekintéséhez lépjen be, vagy regisztráljon!