Nem okozott meglepetést az inflációs adat

Az elemzői várakozásoknak megfelelően 2,4 százalékosra esett vissza az infláció áprilisban a márciusi 3,9 százalékról. A mutató csökkenésének fő okát valamennyi piaci szereplő döntően az üzemanyagárak összeomlásában látja. Idén, éves átlagban, a tavalyi 3,4 százalékhoz hasonló vagy annál valamivel még kedvezőbb, 3,3 százalékos fogyasztói árindexet jeleznek előre e prognózisok.

Nem okozott meglepetést az áprilisi inflációs adat a hazai elemzők körében. A 2,4 százalékos adat nagyjából megfelel azoknak a várakozásoknak, amelyeket a külső folyamatok figyelembe vételével alakítottak ki a szakmai prognózisok készítői. Az infláció csökkenését az üzemanyagáraknak előző év azonos időszakához képest 22,7 százalékos mérséklődése magyarázza – állapítja meg az áprilisi inflációs adatokhoz fűzött értékelésében a Magyar Nemzeti Bank (MNB). Ezt igazolja az is, hogy míg az elmúlt hónapban az éves infláció az előző hónaphoz képest 1,5 százalékponttal 2,4 százalékra csökkent, a maginfláció – a gyorsan változó külső gazdasági hatásoktól, így például az importált élelmiszer. és üzemanyagáraktól megtisztított mutató – nem változott, 4,3 százalék maradt. Az adószűrt maginfláció pedig csak kismértékben, 3,8 százalékra csökkent. Míg egy hónap alatt 0,6 százalékkal csökkentek a fogyasztói árak.

A Központi Statisztikai Hivatal (KSH) legfrissebb adatai alapján az MNB megjegyezte, hogy áprilisban a költségváltozásokra érzékeny termékek áralakulása az infláció csökkenése irányába hatott, elsősorban az üzemanyagárak révén, míg a keresletérzékeny termékek inflációs hozzájárulása lényegében nem változott. A KSH közlése szerint egy év alatt az élelmiszerek árai a várnál lényegesen gyorsabban, 8,7 százalékkal nőttek, ezen belül a Kínában kitört afrikai sertéspestis következtében kiemelkedő mértékben, 28,9 százalékkal drágult a sertéshús. Továbbá 7 százalék fölött kellett többet fizetni több tejtermékért, a lisztért, pékáruért, mint tavaly áprilisban, a cukor 14,1, a gyümölcsök 30,8 százalékkal kerültek többe. Az élelmiszerárak jelentős ugrása jórészt a járványhelyzet miatt megugró keresletnek köszönhető. A ruházkodási termékek árai alig, 0,2 százalékkal nőttek, s a tartós fogyasztási cikkek árai is csak 0,1 százalékkal emelkedtek. A szolgáltatások árainak növekedése 3 százalékra lassult, a turizmus és az albérleti piac összeomlása miatt 5,6 százalékra fékeződött a lakbérek drágulási üteme, ami a következő hónapokban tovább mérséklődhet.

Suppan Gergely, a Takarékbank vezető elemzője úgy ítéli meg, hogy a következő hónapokban az infláció a 3 százalékos jegybanki cél alatt maradhat, majd a nyár végétől kissé meghaladhatja ezt a szintet, így idén 3,3 százalékos átlagos inflációra számít. A pénzromlás átlagos ütemének alakulását azonban a koronavírus hatásai igen ellentétesen érintik. Egyfelől az olajárak összeomlása, a gazdasági tevékenység összeomlása nyilvánvalóan érdemben lehúzhatja az árakat, míg a lényegesen gyengébb forint erősítheti az inflációt. A vészhelyzetet követő újraindulás viszont az árak, különösen az olajárak és üzemanyagárak drágulásához vezethet. Ugyanígy a kínálati oldal gyengülése, kapacitások kiesése párosulva a később várhatóan felfutó kereslettel, szintén magasabb inflációhoz vezethet, ugyanakkor a második félévben feltehetően javuló kockázatvállalási hajlandóság miatt a forint erősödhet, ami viszont mérsékelheti az inflációt.

Az infláció a következő hónapokban mindemellett nem tükrözi majd az átlagos fogyasztói kosarat. Ahogy a KSH is felhívta a figyelmet közleményében: az infláció mérése nehézzé vált. A megnövekedett egészségügyi kockázatok miatt a helyszíni összeírásokra nincs lehetőség, így alternatív módszerek szükségesek. Az adatok begyűjtés is nehézkes, így egyes termékek, szolgáltatások helyettesítésére is szükség volt, illetve a legutolsó felmérés árait vették figyelembe. Mindezek következtében az inflációs adat is nagyon bizonytalan, pontatlan lehet.