Suppan Gergely, a Takarékbank vezető elemzője úgy ítéli meg, hogy a következő hónapokban az infláció a 3 százalékos jegybanki cél alatt maradhat, majd a nyár végétől kissé meghaladhatja ezt a szintet, így idén 3,3 százalékos átlagos inflációra számít. A pénzromlás átlagos ütemének alakulását azonban a koronavírus hatásai igen ellentétesen érintik. Egyfelől az olajárak összeomlása, a gazdasági tevékenység összeomlása nyilvánvalóan érdemben lehúzhatja az árakat, míg a lényegesen gyengébb forint erősítheti az inflációt. A vészhelyzetet követő újraindulás viszont az árak, különösen az olajárak és üzemanyagárak drágulásához vezethet. Ugyanígy a kínálati oldal gyengülése, kapacitások kiesése párosulva a később várhatóan felfutó kereslettel, szintén magasabb inflációhoz vezethet, ugyanakkor a második félévben feltehetően javuló kockázatvállalási hajlandóság miatt a forint erősödhet, ami viszont mérsékelheti az inflációt.
Az infláció a következő hónapokban mindemellett nem tükrözi majd az átlagos fogyasztói kosarat. Ahogy a KSH is felhívta a figyelmet közleményében: az infláció mérése nehézzé vált. A megnövekedett egészségügyi kockázatok miatt a helyszíni összeírásokra nincs lehetőség, így alternatív módszerek szükségesek. Az adatok begyűjtés is nehézkes, így egyes termékek, szolgáltatások helyettesítésére is szükség volt, illetve a legutolsó felmérés árait vették figyelembe. Mindezek következtében az inflációs adat is nagyon bizonytalan, pontatlan lehet.
Szóljon hozzá!
Jelenleg csak a hozzászólások egy kis részét látja. Hozzászóláshoz és a további kommentek megtekintéséhez lépjen be, vagy regisztráljon!