Tovább járhat a bértámogatás

Hosszabb távon megmaradhat a munkahelyvédelmi bértámogatás – értesült a Magyar Nemzet. A csökkentett munkaidős foglalkoztatás mellé igényelhető állami segítségnyújtás fenntartását korábban a munkaadói képviseletek is kezdeményezték. Ennek oka, hogy a járványveszély csökkenése ellenére a kereslet bizonytalan ideig még alacsony szinten maradhat.

Eddig mintegy 120 ezer dolgozó és csaknem nyolcezer vállalkozás élt az állami segítség lehetőségével Fotó: Havran Zoltán Forrás: Havran Zoltán

A kormány a koronavírus-járvány miatt elrendelt veszélyhelyzet megszűntét követően is fenntarthatja a gazdaságvédelmi akcióterv részeként bevezetett munkahelyvédelmi bértámogatást – tudta meg a Magyar Nemzet. Informá­cióink szerint a lépést az Európai Bizottságnak is jóvá kell hagynia. A magyar kurzarbeit néven is emlegetett, csökkentett munkaidős foglalkoztatáshoz kapcsolódó állami bértámogatás eredetileg három hónapra adható: áprilisra, májusra és júniusra. Az április közepén megjelent rendelet módosítására, az igénylés jelentős egyszerűsítésére ugyanakkor később került sor, így a legtöbb munkaadó csak májusra és júniusra tudja igénybe venni azt. A legfrissebb adatok szerint eddig mintegy 120 ezer munkavállaló és csaknem nyolcezer, elsősorban kis- és középvállalkozás élt az állami bérkiegészítéssel, ráadásul az elmúlt egy hétben nőtt jelentősen az érdeklődés.

– Rendkívül fontosnak tartjuk, hogy a veszélyhelyzet megszűnését követő hónapokban is megmaradjon a munkahelyvédelmi bértámogatás. A járvány ugyan lecsengőben van, de a vírusveszély csökkenésével a kereslet még nem áll vissza korábbi szintjére – fogalmazott megkeresésünkre Rolek Ferenc. A Munkaadók és Gyáriparosok Országos Szövetségének alelnöke egyelőre nem tudta megerősíteni a bértámogatás meghosszabbításával kapcsolatos döntést, ugyanakkor kiemelte: a munkáltatói oldal felvetésére a kormány is megfontolandónak tartotta azt.

Eddig mintegy 120 ezer dolgozó és csaknem nyolcezer vállalkozás élt az állami segítség lehetőségével
Fotó: Havran Zoltán

Rolek Ferenc emlékeztetett: a járványhelyzet csökkenésével a gazdaságban a legnagyobb gondot már nem a munkavállalók megbetegedése, a fertőzésveszély vagy a korlátozó intézkedések jelentik, hanem az alacsony kereslet. Példaként említette, a szolgáltatói szektor számos területét érinti a vírus utóhatása, mivel az emberek óvatosabbakká váltak, a fogyasztói szokások is merőben átalakulnak. A belső kereslet csökkenése, illetve egyebek mellett a turizmusban bekövetkezett leállás pedig az ipari szereplőkre is hatással van. Az iparban tehát az alacsonyabb kereslet miatt kevesebb a munka, míg az online nem kiváltható szolgáltatásokban – például a szépségiparban – a személyes kontaktus kerülése okoz visszaesést.

Az állami bérkompenzáció feltétele, hogy a munkáltató csökkentett munkaidőben – a korábbi legalább 25, legfeljebb 75 százalékában – foglalkoztassa az alkalmazottat. Az így kieső munkaórák után rugalmas, egyéni fejlesztési időt kell vállalnia a munkavállalónak. A munkaidő csökkentésével kieső bérhez az állam legfeljebb nettó 75 ezer forinttal járul hozzá, amelyet közvetlenül kap a munkavállaló. Az összeg akkor érhető el, ha a dolgozó fizetése elérte a nettó minimálbér kétszeresét, a 214 130 forintot. Az alacsonyabb kereset arányosan kisebb támogatást jelent.