A járvány elleni védekezésnek jövőre sem lesz pénzügyi akadálya

A jövő évi költségvetés tükrözi azokat az erőfeszítéseket, amelyek a járvány okozta helyzetben szükségesek a gazdaság talpon maradásához, a közszolgáltatások működtetéséhez és az államháztartási egyensúly fennmaradásához – értékelt a 2021-es büdzséről szóló javaslat szerdai országgyűlési vitájában a Költségvetési Tanács elnöke.

– A 2021-es a büdzsé fókuszában a gazdaság élénkítése, a járvány hatásának kitett ágazatok támogatása, a munkahelyek megőrzése, újak teremtése, valamint a családok és a nyugdíjasok helyzetének védelme áll – mondta a jövő évi költségvetés parlamenti vitájában Kovács Árpád, a Költségvetési Tanács elnöke. Jelezte: A bevételi előirányzatok megfelelnek az azt megalapozó makrogazdasági prognózisoknak. A tanács ugyanakkor megállapította azt is, hogy ha a makrogazdasági várakozások nem teljesülnek maradéktalanul, az több adó bevételét is csökkentheti. Ezért a bevételek alakulását folyamatosan figyelemmel kell kísérnie a kormánynak, és ha kell, a kiesést ellensúlyoznia kell.

A gazdaságvédelmi alap 2021-ben is szolgálja a gazdaság védelmét és újraindulását – emelte ki Kovács Árpád. A távirati iroda tudósítása szerint fontosnak ítélte, hogy az alap jelentős összegű szabadon felhasználható tartalékot tartalmaz.

Ugyancsak összehangolt lesz a járvány elleni védekezés, valamint az egészségügyi ellátórendszer működtetése az egészségbiztosítási és járvány elleni védekezési alap létrehozásával – mondta. Így biztosított, hogy a járvány elleni védekezésnek jövőre se legyen pénzügyi akadálya.

A tanács elnöke szerint az előirányzatok garantálják a családvédelem céljainak megvalósulását és több pénz jut az időskori biztonság fenntartására is, emellett a költségvetés lehetőséget nyújt hon- és rendvédelmi beruházásokra. Közölte azt is, hogy a testület szerint a tervezett 2,9 százalékos GDP-arányos hiánycél akkor teljesíthető, ha megfelelő takarékossági intézkedések születnek azokon a területeken, ahol az idei évre tervezetthez képest csökkenés tapasztalható majd. Kovács Árpád emellett elengedhetetlennek nevezte a felülről nyitott kiadási előirányzatok biztonságos megtervezését.

A tanács úgy ítélte meg: a járvány esetleges elhúzódása miatt bekövetkező rosszabb gazdasági helyzet a tervezettnél kevesebb bevételt és több válságkezelési kiadást eredményezhet, a kockázatra pedig csak részben lehet fedezet a GDP fél százalékát kitevő tartalék. Ezért azt javasolják: fejezeti szinten jelöljön meg a kormány olyan előirányzatokat, amelyek elköltésére csak akkor vállal kötelezettséget, ha az idei folyamatok a tervezettnek megfelelően alakulnak. A kormány szerint azonban ez a szigorítás a kilábalást hátráltatná – ismertette. A testület tudomásul vette, hogy a GDP-arányos államadósság idén újra 72 százalék fölé emelkedik, de fontosnak ítélte, hogy a mutató csökkenő trendje visszatér és 2021 végére 69,3 százalékra mérséklődik. Ez a szám 2024-ben kerülhet az unió által előírt 60 százalékos szint alá – olvasható a távirati iroda tudósításában.

Kovács Árpád emlékeztetett: a 2019-es gazdasági növekedés 4,9 százalékos volt, jelentősen meghaladva az unió, az eurózóna és a régió növekedését, így a kedvezőtlenebbé váló külső környezet hatásait ellensúlyozni tudta az ország, az államadósság pedig 2019 végére a GDP 65 százalékára csökkent.

Költségvetési Tanács szerint az elmúlt évtized sikeres gazdaságpolitikájának és a magyar gazdaság erőfeszítéseinek köszönhetően az ország erős és ellenálló a járvány gazdasági következményeivel szemben.

Az elnök felidézte, hogy a kormány az idei büdzsét négyszázalékos gazdasági növekedésére építette, és elfogadhatónak ítélte a kabinet háromszázalékos GDP-visszaesésre vonatkozó előrejelzését a járvány következményeként.