Kitért arra is: 2020-ban a devizatartalékok növelése végett és a háztartások megtakarítási képességének csökkenése miatt célszerű volt devizában kibocsátott, külföldiek által megvásárolt államkötvényekkel biztonságossá tenni az államadósság finanszírozását. 2021-től azonban tovább folytatható a magyar gazdaság külföldi függőségének csökkentése.
Magyarországon nem áll le az élet
A költségvetési törvényjavaslat világos választ ad arra kérdésre is, hogy mekkora összeget lehet más céloktól gazdaságvédelemre és a járvány káros hatásainak enyhítésére átcsoportosítani úgy, hogy a szükséges közfeladatok teljesíthetőek legyenek. – Célszerűnek tartom, hogy a 2021. évi költségvetés megtartja – sőt tovább szélesíti – a járvány miatti veszélyhelyzetben létrehozott három alapot – tette hozzá Domokos László. Fontos, hogy Gazdaságvédelmi Alapban a kormányzati beruházások, azon belül a költségvetési szervek érdekkörében megvalósuló magasépítési beruházásokon felül az önkormányzatok, illetve az államháztartáson kívüli szervezetek fejlesztéseinek támogatása is helyt kapott. Nyilvánvaló, hogy ezek a gazdaság talpra állásának a katalizátorai lehetnek, még akkor is, ha ezek az előirányzatok több év óta tartó fejlesztések folytatásának a fedezetét teremtik meg. Kedvező hatásukat nemcsak 2021-ben, hanem már 2020-ban kifejtik, hiszen azt az egyértelmű üzenetet küldik a gazdaság szereplői, a nem állami szervezetek és a költségvetési szervek részére, hogy Magyarországon nem áll le az élet, és 2021-ben számíthatnak fejlesztéseik jelentős költségvetési támogatására.
Domokos László helyes döntésnek nevezte a kormány részéről, hogy a fogyasztás növelése és a gazdaság élénkítése céljából nem a társadalmilag igazságtalan „helikopterpénz” eszközével élt, hanem a nyugdíjasoknak ad többletjövedelmet, és ezzel egy olyan réteg vásárlóerejét növeli meg, amelyiket különösen érzékenyen érintették a járvány gazdasági következményei. Hozzátette: A 13. havi nyugdíj fokozatos visszaépítése amellett, hogy a nyugdíjasok életszínvonalát emeli, négy éven keresztül ismétlődő lökést ad a fogyasztás növekedésének, és ezen keresztül a gazdaságot élénkíti.
Elegendő tartalékok
Az ÁSZ a költségvetési törvénnyel kapcsolatos véleményének kialakításakor előtérbe került a tartalékok megfelelőségének értékelése. A központi tartalékok – a béremelési intézkedések fedezetét biztosító céltartalék mellett – a GDP fél százalékának megfelelő összeget irányoznak elő rendkívüli intézkedésekre, valamint gazdaságvédelmi, beruházás előkészítési és járvány elleni védekezési feladatokra. Domokos László rámutatott: Az ellenőrzés értékelése szerint e tartalékok mértéke elegendő azon kockázatok kezelésre, amelyek a költségvetési kiadások növelését teszik szükségessé.



















Szóljon hozzá!
Jelenleg csak a hozzászólások egy kis részét látja. Hozzászóláshoz és a további kommentek megtekintéséhez lépjen be, vagy regisztráljon!