Varga Mihály: A gazdaságvédelem költségvetése lesz a jövő évi

Megkezdődött a múlt héten benyújtott 2021-es költségvetés általános vitája a a parlamentben.

Budapest, 2020. június 10. Varga Mihály pénzügyminiszter az expozéját tartja a Magyarország 2021. évi központi költségvetésérõl szóló javaslat általános vitájában az Országgyûlés plenáris ülésén 2020. június 10-én. MTI/Kovács Tamás Fotó: Kovács Tamás

Megkezdődött a múlt héten benyújtott 2021-es költségvetés általános vitája a a parlamentben. Először Varga Mihály pénzügyminiszter szólalt fel, és hangsúlyozta, hogy a magyar gazdaság kedvező állapotának köszönhetően a járvány okozta válság jóval kisebb, mint a sok európai országban, ezért az abból való kilábalás esélyei is jobbak lehetnek, és ezt nagymértékben segíti a jövő évi tervezett költségvetés.

Varga Mihály elmondta, hogy míg 2008-as válság idején még az akkori tíz csődközeli ország között voltunk, addig 2019-ben az egyik leggyorsabban növekvő tag lettünk az EU-ban.

Az unió élmezőnyében

A 2013-as növekedési fordulat óta a gazdaság stabilan bővül, ennek mértéke csak tavaly 4,8 százalékot tett ki. Kilenc év alatt évi hét százalék bérnövekedés valósult meg, ez a versenyszférában összesen kilencven, a költségvetésiben 71 százalékot jelentett.

A kormány 2016-ban megkötötte a béremelési és adócsökkentési megállapodást: ennek hatására jelentős minimálbérnövekedés és szociális hozzájárulási adó csökkenése következett be. Mindeközben évről évre mérséklődött a költségvetési hiány, és a magas gazdasági növekedés mellett a GDP-arányos államadósság is folyamatosan mérséklődött, tavaly év végére 66,4 százalékra.

A kormány a finanszírozás során belföldi forrásokra helyezte a hangsúlyt: ötven százalékról 21-re apadt a devizaadósság, a lakosság pedig a korábbi három százalékkal szemben már 26 százalékban finanszírozza az államadósságot.

Ezeknek a tényezőknek köszönhetően a koronavírus-járvány okozta válság növekedés közben érte a gazdaságot, így még az első negyedévben is 2,2 százalékos növekedés zajlott, ezt csak négy uniós országnak is sikerült elérnie.

Jövőre dinamikus növekedés várható

A második negyedévben ugyan recesszió várható, azonban 2021-re dinamikus, 4,8 százalékos bővülés prognosztizálható, és ehhez hasonló ütemet várnak az azt követő években is.

Mindennek alapján a kormány 2021-re dinamikus, 4,8 százalékos GDP-bővülésen kívül mérsékelt, háromszázalékos inflációval és a maastrichti referenciaérték alatti, 2,9 százalékos GDP-arányos hiánycéllal, valamint a nemzeti jövedelem fél százalékát meghaladó biztonsági tartalékkal számol, az államadósság csökkenése mellett.

A miniszter hangsúlyozta: a jövő évi költségvetésben – amely egy egészségbiztosítási és járványügyi alapra, valamint egy gazdaságvédelmi alapra épül – kiemelt helyen van a családok védelme, az ország gazdasági fejlődési lehetőségeinek biztosítása és Magyarország biztonságának garantálása.

A jövő évi költségvetés a gazdaságvédelem költségvetése lesz, amely a járványügyi készültség fenntartása mellett is tartalmazza a szükséges forrásokat a gyermeket nevelő családok támogatásához, a nyugdíjasok megbecsüléséhez, a munkahelyek megtartásához és új munkahelyek létrehozásához.

A védekezés költségeiből mindenkinek ki kell vennie a részét

Az önkormányzatok finanszírozásáról szóló vitával kapcsolatban Varga Mihály jelezte: Több mint 857 milliárd forintos forrás jut az önkormányzatoknak 2021-ben. Ez 16 százalékkal, 118 milliárddal több, mint idén. – Hitelforrás nélkül az önkormányzatok jövőre közel 3000 milliárd forinttal gazdálkodhatnak – mondta, hozzátéve, hogy a települések iparűzési adóbevételei az elmúlt öt évben ötven százalékkal emelkedtek, így bízhatnak abban, hogy ez a jövőben is növekedni fog. A távirati iroda tudósítása szerint beszámolt arról is, hogy kétszázmilliárd forint hitelkeretet is biztosítanak az önkormányzatoknak beruházásokhoz, valamint folytatódik a Modern városok és a Magyar falu program, de uniós programokból is fordítanak az önkormányzatok fejlesztéseire.

Ugyanakkor a miniszter hangsúlyozta: a járvány elleni védekezés költségeiből mindenkinek ki kell vennie a részét, éppen erről szól az önkormányzatok szolidaritási hozzájárulása: a gazdagabb önkormányzatok fizetnek a szegényebb településeknek. A híresztelésekkel ellentétben ez nem kormányzati elvonás, hiszen az elmúlt években is működött, inkább az a szokatlan, hogy Budapest vezetése ebben a szolidaritásban nem kíván részt venni – tette hozzá.

Varga Mihály végül úgy összegzett: 2021-es költségvetés azt mutatja, hogy a kormány a gazdasági krízishelyzetet nem megszorítással, hanem segítségnyújtással kezeli.

Fontosabb számok

A kormány 2021-re dinamikus, 4,8 százalékos GDP-bővüléssel számol, valamint 2,9 százalékos hiánycéllal.

Jövőre közel 2295 milliárd forint áll rendelkezésre a családok támogatására, ami 67 milliárddal magasabb, mint idén.

2021-ben 3907 milliárd forintban határozták meg a nyugellátások kiadásait, amely 327 milliárddal magasabb, mint idén.

Rendelkezésre áll az az összeg, ami 13. havi nyugdíj visszaépítéséhez szükséges.

Oktatásra 2021-ben 2229 milliárd forint jut, ami 78 milliárddal több, mint idén.

Egészségügyre 2115 milliárd forint jut, ami 156 milliárddal magasabb összeget jelent 2020-hoz képest.

A határok védelmére és a közbiztonságra 704 milliárd forint áll rendelkezésre, ami 154 milliárddal több, mint idén.

A társadalombiztosítási és jóléti szolgáltatások kerete jövőre 541 milliárd forinttal nagyobb, így 6500 milliárd forint lesz.

Jövőre 4477 milliárd forintot biztosítanak a közszférában dolgozók bérére, ami 387 milliárddal magasabb, mint idén.

2021-ben 2550 milliárdot meghaladó forrás áll rendelkezésre a munkahelyek megőrzésére, újak elősegítésére.

Az egészségbiztosítási és járvány elleni védekezési alap mintegy 3000 milliárd forintos forrást tartalmaz.

A gyógyító-megelőző ellátás finanszírozására 138 milliárdos többletforrás jut, ami biztosítja az egészségügyi szakdolgozók és a védődők bérfejlesztését.

Folytatódik az Egészséges Budapest program, közel 30 milliárd forintból.

Több mint 857 milliárd forintos forrás jut az önkormányzatoknak 2021-ben, ami 16 százalékkal, 118 milliárddal több, mint idén.

Domokos László: A büdzsé iránytű a gazdaság újraindításához

A jövő évi költségvetésről szóló törvény iránytűként szolgálhat a gazdaság újraindításához – emelte ki Domokos László, az Állami Számvevőszék (ÁSZ) elnöke a 2021-es büdzséről szóló parlamenti vitában elhangzott beszédében. Az ÁSZ véleménye szerint a jövő évi költségvetés nyári elfogadása számos bizonytalanságot megszüntet.