0,60 százalékra csökkent a jegybanki alapkamat

A Magyar Nemzeti Bank monetáris tanácsa 15 bázisponttal, 0,60 százalékra csökkentette a jegybanki alapkamatot keddi ülésén.

A Magyar Nemzeti Bank monetáris tanácsa 15 bázisponttal, 0,60 százalékra csökkentette a jegybanki alapkamatot keddi ülésén. – Tekintettel arra, hogy a mai döntést a jegybank vezetése már korábban kommunikálta, így az nem okozott meglepetést, tehát várhatóan jelentősebb piaci hatása sem lesz – kommentálta a lépést Regős Gábor, a Századvég Gazdaságkutató makrogazdasági üzletágvezetője. Jelezte: Bár a Magyar Nemzeti Bank vezetése korábban mindig hangsúlyozta az inflációs célkövetést mint keretrendszert, amelyben a jegybank mozog, a mostani döntést az infláció múltbeli és várható alakulása nem támasztja alá. – A jegybanki kamatdöntés méretét tekintve szimbolikusnak tekinthető. Célja egyrészt a gazdaság serkentése lehetett az alacsonyabb kamatszinten, illetve a forint árfolyamának gyengítésén keresztül. Másrészről a kamatcsökkentésnek kommunikációs célja is van, miszerint a jegybanknak még volt mozgástere a lazításra – magyarázta. – A kamatcsökkentés a jegybank számára költségoldalról is kedvező, hiszen mérsékli a jegybanknál elhelyezett források után fizetendő kamatokat. A monetáris politikai lépés rámutat a jegybanki eszköztár átalakulására is: míg korábban a kamatfolyosó szélének módosítása, illetve a swapállomány és a betétállomány módosítása volt a fő eszköz, most ismét az alapkamat került a középpontba – tette hozzá.

Suppan Gergely, a Takarékbank vezető elemzője arra hívta fel a figyelmet, hogy a koronavírus terjedése ellen hozott intézkedések negatív gazdasági hatásainak mérséklésére az MNB számos intézkedést hozott az elmúlt két hónap során. Így például a kamatfolyosót kiszélesítette az egynapos és egyhetes hitelkamatok megemelésével – ami azonban az alapkamat csökkentésével ismét aszimmetrikus lett –, míg a forint védelme érdekében az alapkamattal egyező szintre, 0,90 százalékra emelte az egyhetes betéti kamatot, amivel a bankrendszer rövid oldali likviditását csökkentheti, a rövid bankközi és állampapírhozamok pedig ennek megfelelően emelkedtek. Suppan Gergely szerint, mivel az infláció a következő hónapokban, valamint a jövő év elejéig kissé a háromszázalékos cél felett, de a toleranciasávon belül alakulhat, nem lesz szükség szigorításra, amire a következő két-három évben sem lehet számítani. Emlékeztetett: az elmúlt hónapokban a cseh (0,25 százalék) és a lengyel (0,1 százalék) jegybank is a hazai alapkamat szintje alá csökkentette az alapkamatot. Az elmúlt két hónap során egyébként szinte minden jegybank vágott a kamatokon, a Fed 0 százalékra csökkentette a kamatcélt, korlátlan eszközvásárlási programot jelentett be. Az EKB pedig 750 milliárd euró eszközvásárlási programot indított, amit a várakozásoknál nagyobb mértékben, további 600 milliárd euróval bővített. Ezek mellett számos további jegybank is bejelentett már mennyiségi lazítást és kötvényvásárlási programot. A Fed a legutóbbi kamatdöntő ülés után jelezte, hogy 2022-ig nem változtat a kamatokon.

Fotó: MTI

Kissé erősödött a forint kedden azután, hogy a Magyar Nemzeti Bank monetáris tanácsa 15 bázisponttal, 0,60 százalékra csökkentette a jegybanki alapkamatot – írta a távirati iroda. Pillanatokkal a kamatdöntés bejelentése előtt az eurót 350,74 forinton jegyezték, fél órával később, 14.30 órakor pedig 350,62 forinton. A frank 326,66 forintról 326,53 forintra, a dollár pedig 306,75 forintról 306,25 forintra gyengült.