Döntött a parlament: a következő hónaptól az önkormányzatok korlátozhatják a magánszálláshelyek kiadását Magyarországon. A megszavazott új jogszabály szerint a települések, a budapesti kerületek és a fővárosi önkormányzat saját területén felhatalmazást kapnak arra, hogy augusztus 1-jétől megállapítsák, legfeljebb hány napra adható ki magánszálláshely és egyéb szálláshely egy naptári évben.
A szabályozást az indokolta, hogy az elmúlt években a rövid távú lakáskiadás nagyarányú elterjedése az ingatlan- és az albérletárakat is megnövelte a fővárosban, emellett a társasházi együttélésben is konfliktusokat okozott, továbbá lehetőséget teremtett az adóelkerülésre.
Dömötör Csaba, a Miniszterelnöki Kabinetiroda parlamenti államtitkára az országgyűlési vitában kifejtette, hogy a szabályozás kidolgozásakor nemzetközi példákat és szakmai tapasztalatokat is figyelembe vettek, és az eredmény egy olyan javaslat lett, amelyet minden frakció jó szívvel támogathatott. – Az önkormányzatok, ha akarnak, szigoríthatnak, és megszabhatják, hány napra lehet kiadni a szálláshelyet – fogalmazott. Mint mondta, sok országban kemény viták folynak erről a kérdésről, és több európai nagyvárosban már most is szabályozzák a rövid távú lakáskiadást – a jelentős adóelkerülés miatt pedig a kérdés már az EU napirendjén is szerepelt.
A jogszabály azt is tisztázza, mi tekinthető magánszálláshelynek. Az új előírás szerint az a magánszemély vagy egyéni vállalkozó legfeljebb nyolcszobás és tizenhat ágyas lakása, üdülője, míg egyéb szálláshelynek a más tulajdonában álló, nem szálláshely-szolgáltatási céllal hasznosított, legfeljebb 25 szobás és százágyas épületrésze, ahol az egy szobában található ágyakat külön-külön is kiadják.
A Fidelitas üdvözli, hogy a kormány előterjesztésére az Országgyűlés elfogadta a rövid távú szálláshelykiadással kapcsolatos módosításokat – közölte a döntés kapcsán a nagyobbik kormánypárt ifjúsági társszervezete, megjegyezve, hogy a jogszabály lehetőséget biztosít arra, hogy az elszabadult albérletárak normalizálódjanak.
