Hosszú várakozás előzte meg az azonnali fizetések rendszerének márciusi bevezetését, hisz nagyon sokan szerettek volna úgy fizetni, hogy az összeg címzettje rögtön megkapja a pénzt, így biztonsággal lebonyolódik az, legyen szó gépjárművásárlásról vagy akárcsak egy magánorvosi vizit díjának kifizetéséről. A Magyar Nemzeti Bank fizetési rendszer jelentése értékeli is az eddigi tapasztalatokat, ennek alapján emelünk ki néhány érdekességet a gyorsan népszerűvé vált fizetési móddal kapcsolatban.
A legfőbb érdekesség talán az, hogy valóban szó szerint azonnali a művelet, hisz miközben öt másodpercet határoztak meg a teljesülésre, az ügyletek több mint kilencven százaléka két másodpercen belül teljesül. Az előírt öt másodpercen belül az indított fizetések 98,8 százaléka teljesül, ha azonban ez mégsem sikerülne, húsz másodpercen belül még lebonyolódhat, és ezalatt az összes ügylet 99,6 százaléka megtörténik, mindössze 0,4 százalék az, ami nem teljesül. Ez rendkívül jó arány, ami azt is jelzi, hogy az ügyfelek pontosan, tévedés nélkül adják meg a címzett nevét és 24 jegyű számlaszámát. Azért, hogy ennél sokkal egyszerűbben is lehessen utalni, lehetővé tették a másodlagos azonosítók használatát, és ezzel 55 ezren már éltek is az első három hónapban: telefonszámot, e-mail-címet vagy akár adószámot regisztráltak, és elég, ha ezt adja meg a fizetést indító fél.

Fotó: Kurucz Árpád
Óriási előny a korábbiakhoz képest, hogy immár nemcsak a hagyományos banki munkaidőben, hanem bármikor lehet utalni úgy, hogy az összeg másodperceken belül célba is ér. Ugyancsak különlegessége a rendszernek, hogy rögtön kötelezővé vált a bankok számára tízmillió forint alatti lakossági ügyleteknél, de rövidesen, szeptember 1-jétől a kötegelt, tehát egyszerre beadott nagyszámú vállalati megbízások is átkerülnek az azonnali fizetési rendszerbe.
Az, hogy a rendszer kötelező és automatikus, igen vonzó, és máshol kevéssé elterjedt megoldás (sok helyen az ügyfél dönthet, melyiket választja, és az azonnali megoldásért felárat kell fizetnie, míg nálunk ez nem jelentett költségnövekedést), így mintaként szolgálhat más országok számára. A későbbiekben a lehetőségek tovább bővülhetnek a tízmilliós összeghatár megemelésével, ennek a céges fizetéseknél és az ingatlan-adásvételeknél lesz jelentősége.