Az alapkamat csökkentéséről döntött a monetáris tanács júniusban

A monetáris tanács tagjai ellenszavazat nélkül döntöttek júniusban az alapkamat 15 bázisponttal, 0,75 százalékra csökkentéséről, továbbá az egynapos és az egyhetes jegybanki fedezett hitel kamatlábának 1,85 százalékon, valamint az egynapos jegybanki betét kamatlábának 0,05 százalékon tartásáról – közölte a Magyar Nemzeti Bank (MNB) a június 23-i kamatdöntő ülésről szerdán kiadott rövidített jegyzőkönyvében.

A jegyzőkönyv szerint a monetáris tanács tagjai egybehangzóan amellett érveltek, hogy a védekezés második szakaszában a gazdasági növekedés helyreállítása és az árstabilitás fenntartása válik kiemelt feladattá, amihez szükségessé vált a monetáris kondíciók finomhangolása, ehhez pedig az alapkamat mérséklése a legmegfelelőbb.

Több tanácstag azt is hangsúlyozta, hogy a stabilitás megőrzése változatlanul kiemelt szempont, így fontos megfelelő biztonsági távolságot tartani a nulla közeli tartománytól.

A tagok egyetértettek abban, hogy a lefelé mutató gazdasági kockázatok jelentkezése esetén a hangsúlyt a beruházásokra legközvetlenebb hatással bíró Nhp Hajrá! és a Növekedési kötvényprogram folyamatos kiértékelésére kell helyezni.

A monetáris tanács szerint a jelenlegi eszköztár megfelelő mozgásteret nyújt a felmerülő kihívások célzott és rugalmas kezelésére. A tanács az állampapírvásárlási programra továbbra is védőhálóként tekint, amelyet a szükséges esetben és a szükséges mértékben kíván használni. Az egyhetes betéti eszköz kamatát az MNB változatlanul a heti tenderek keretében határozza meg. A monetáris tanács megítélése szerint az egyhetes betéti eszköz kamatában hasonló elmozdulás indokolt, mint az alapkamat esetében – írják a jegyzőkönyvben.

A tanács folyamatosan értékeli a beérkező adatokat és az inflációs kilátások változását, az MNB törvényi mandátumának megfelelően minden rendelkezésére álló eszközt alkalmaz az árstabilitás elérése, valamint a magyar gazdasági és pénzügyi rendszer támogatása érdekében – hangsúlyozzák.

A testület megítélése szerint a hazai gazdaság idei teljesítménye a korábban vártnál mérsékeltebben alakul, miközben az inflációs kilátások tartósan lefelé mozdultak el. A növekedés 2020-ban 0,3-2,0 százalék, 2021-ben 3,8-5,1 százalék, míg 2022-ben 3,5-3,7 százalék lehet. Az egészségügyi veszélyhelyzet időbeli lefutása, valamint a világgazdaság helyreállásának sebessége továbbra is csak rendkívül nagy bizonytalansággal ítélhető meg – teszik hozzá.

A járvány negatív gazdasági hatásai a második negyedévben érvényesülnek a leginkább. A GDP tavaszi jelentős visszaesését követően, a harmadik negyedévtől a gazdasági növekedés helyreállása várható. Az exportra értékesítő ipari ágazatok termelése – a várhatóan lassabban helyreálló külső környezettel összhangban – az év végéhez közeledve élénkülhet.

A gazdaság második félévi gyors, „V” alakú kilábalásának feltétele az állami beruházások felfutása és a vállalati hitelezés bővülése. A hiteltörlesztési moratórium az év végéig 2000 milliárd forinttal járul hozzá a hazai vásárlóerő és a munkahelyek megőrzéséhez.

A gazdasági védekezés költségeinek és a nominális GDP mérsékelt növekedésének hatására a költségvetés idei hiánya a korábbi évekhez képest emelkedik, azonban nemzetközi összehasonlításban alacsony marad. Az államadósság ráta átmenetileg növekszik, azonban a gazdasági növekedés gyors helyreállításával párhuzamosan 2021-től ismét csökkenő pályára áll. A folyó fizetési mérleg várhatóan 2020-ban is mérsékelt hiányt mutat, azonban a finanszírozási képesség tartósan pozitív marad. Az ország külső adósságrátái tovább mérséklődnek.

A koronavírus-járvány következtében a magyar gazdaságban is erős dezinflációs hatások jelentek meg – mutat rá a testület. A fogyasztóiár-index az év eleji átmeneti emelkedést követően a várakozásoknak megfelelően gyorsan visszatért a jegybanki toleranciasávba, majd annak alsó széléig csökkent. Az infláció erős változékonysága előretekintve is fennmarad, azonban az áremelkedés üteme a költségérzékeny tételek hatásainak kifutásával újból a 3 százalékos jegybanki cél közelében stabilizálódik. A visszafogottabb külső inflációs környezet mellett a korábbi évekhez képest gyengébb hazai kereslet is egyre inkább fékezi az inflációs alapfolyamatokat. Az erős dezinflációs hatások mellett az adószűrt maginfláció 3 százalék alá csökken: 2020-ban 3,3-3,5, majd 2021-ben 2,6-2,7 százalékon alakul.

A hazai pénzpiaci kondíciók az előző kamatdöntés óta a gazdaság újraindulásával párhuzamosan javultak, miközben tovább mérséklődött a pénzpiacok volatilitása. Az időszak nagy részében a forint a régiós devizákkal összhangban erősödött az euróval szemben. Az állampapírpiac likviditási helyzete továbbra is stabil, a piaci aukciós kereslet erős – állapítja meg a tanács. A kamatkondíciók finomhangolása a testület várakozása szerint a hozamgörbe egészén kifejtheti hatását.

A döntéshozók megítélése szerint a hazai monetáris politikai döntések során továbbra is az adatvezérelt és óvatos megközelítés fenntartása szükséges.

A monetáris tanács következő kamatmeghatározó ülését július 21-én tartja, amelyről augusztus 5-én 14 órakor tesz közzé rövidített jegyzőkönyvet.