A jegyzőkönyv szerint a monetáris tanács tagjai egybehangzóan amellett érveltek, hogy a védekezés második szakaszában a gazdasági növekedés helyreállítása és az árstabilitás fenntartása válik kiemelt feladattá, amihez szükségessé vált a monetáris kondíciók finomhangolása, ehhez pedig az alapkamat mérséklése a legmegfelelőbb.
Több tanácstag azt is hangsúlyozta, hogy a stabilitás megőrzése változatlanul kiemelt szempont, így fontos megfelelő biztonsági távolságot tartani a nulla közeli tartománytól.
A tagok egyetértettek abban, hogy a lefelé mutató gazdasági kockázatok jelentkezése esetén a hangsúlyt a beruházásokra legközvetlenebb hatással bíró Nhp Hajrá! és a Növekedési kötvényprogram folyamatos kiértékelésére kell helyezni.
A monetáris tanács szerint a jelenlegi eszköztár megfelelő mozgásteret nyújt a felmerülő kihívások célzott és rugalmas kezelésére. A tanács az állampapírvásárlási programra továbbra is védőhálóként tekint, amelyet a szükséges esetben és a szükséges mértékben kíván használni. Az egyhetes betéti eszköz kamatát az MNB változatlanul a heti tenderek keretében határozza meg. A monetáris tanács megítélése szerint az egyhetes betéti eszköz kamatában hasonló elmozdulás indokolt, mint az alapkamat esetében – írják a jegyzőkönyvben.
A tanács folyamatosan értékeli a beérkező adatokat és az inflációs kilátások változását, az MNB törvényi mandátumának megfelelően minden rendelkezésére álló eszközt alkalmaz az árstabilitás elérése, valamint a magyar gazdasági és pénzügyi rendszer támogatása érdekében – hangsúlyozzák.
A testület megítélése szerint a hazai gazdaság idei teljesítménye a korábban vártnál mérsékeltebben alakul, miközben az inflációs kilátások tartósan lefelé mozdultak el. A növekedés 2020-ban 0,3-2,0 százalék, 2021-ben 3,8-5,1 százalék, míg 2022-ben 3,5-3,7 százalék lehet. Az egészségügyi veszélyhelyzet időbeli lefutása, valamint a világgazdaság helyreállásának sebessége továbbra is csak rendkívül nagy bizonytalansággal ítélhető meg – teszik hozzá.
A járvány negatív gazdasági hatásai a második negyedévben érvényesülnek a leginkább. A GDP tavaszi jelentős visszaesését követően, a harmadik negyedévtől a gazdasági növekedés helyreállása várható. Az exportra értékesítő ipari ágazatok termelése – a várhatóan lassabban helyreálló külső környezettel összhangban – az év végéhez közeledve élénkülhet.
