Júniusban ismét többen dolgoztak

Jelentősen nőtt a foglalkoztatottak száma júniusban a májusi értékhez képest, ugyanakkor százezer ember veszítette el munkáját a járvány miatt. Elemzők szerint lassan érheti el korábbi szintjét a foglalkoztatás, a folyamatokat pedig a járvány és az ágazatok teljesítménye is befolyásolja.

Az autóipar lassulása várhatóan nem jár leépítésekkel, ráadásul szakemberhiány van az országban Fotó: Kurucz Árpád

A foglalkoztatás bővülése jelzi a gazdaság újraindulását, de azt is mutatja, hogy ez még nem teljes. Bár ágazati adatok egyelőre nincsenek, valószínűsíthető, hogy például a turizmusban még messze van a foglalkoztatás szintje a válság előttitől. A következő hónapokban van esély a foglalkoztatás további fokozatos növekedésére, ám ebből a szempontból meghatározó lesz, hogy az esetleges második hullám kapcsán milyen korlátozásokat vezetnek be világszerte, illetve hogy a szórakoztatóipar és a turizmus beindulása mikorra várható

– hangsúlyozta Regős Gábor.

Virovácz Péter, az ING Bank vezető elemzője arra hívta fel a figyelmet, hogy az április–júniusi munkanélküliségi ráta a várakozásokhoz képest továbbra is alacsony, ugyanakkor számos ténylegesen munka nélkül maradt ember nem teljesítette a statisztikai-módszertani feltételeit annak, hogy munkanélküli státuszba lehessen sorolni. A három havi átlagos munkanélküliségi ráta emelkedése lassúnak, fokozatosnak hat, miközben a reálgazdaságban ennél gyorsabban mentek végbe a folyamatok. A folyamatosan csökkenő rendelésállományok miatt a csökkenő bevétel ugyanakkor egyre nagyobb nyomás alá helyezi a feldolgozóipart és az építőipart. A következő hónapokban a hivatalos munkanélküliségi ráta az ING Bank szekértője szerint tovább emelkedhet, és év végére elérheti a hét-nyolc százalékos szintet.

Korábban írtuk, hogy a munkanélküliségi mutatók a regisztrált álláskeresőket tartják nyilván, ugyanakkor sokan nem regisztráltak a kijárási korlátozások vagy egyéb okok miatt. Az inaktívak aránya – tehát azoké, akik nem dolgoznak, de hivatalosan nem is munkanélküliek – ugyanakkor csökkent az első negyedéves adatokhoz képest. Az Eurostat első negyedéves adatai szerint Magyarországon kisebb mértékben emelkedett az inaktívak aránya, mint az uniós tagállamok többségében. Míg nálunk egy év alatt 1,3 százalékponttal csökkent a foglalkoztatottság, addig a jóval rosszabb munkaerőpiaci mutatókkal rendelkező Spanyolországban 50,5 százalékról 47 százalékra csökkent a munkavállalók aránya 2019 és 2020 második negyedévét összehasonlítva, míg a munkanélküliség 14-ről 15,3 százalékra emelkedett.

Ellenzéki bírálatok

A DK és az MSZP is bírálta a kormány gazdaságvédelmi intézkedéseit. A baloldali pártok szerint kudarcot vallott az álláskeresők támogatása és a munkahelyek megvédése. A Fidesz közleményé­ben úgy reagált, hogy Gyurcsány és a baloldal kormányzása megduplázta a munkanélküliséget, a válságban sem segítette a munkahelyek megtartását, hanem megszorításokkal még tovább súlyosbította a munkanélküliséget. A baloldal semmilyen járvány miatti gazdaságvédelmi intézkedést és költségvetési forrást nem támogatott. A támogatás helyett csak kamuvideók és álhírek gyártásával és folyamatos politikai támadással vannak elfoglalva, és ugyanazt a megszorításokra épülő politikát követelik, amivel egyszer már tönkretették az országot.