– Alapesetben – tehát a zöld besorolású európai országok esetén – a legtöbb biztosító vállalja a kockázatviselést, de ez nem törvényszerű. Biztosítónként, termékenként lehetnek eltérések, ezért javasolt mindig alaposan és aktuálisan tájékozódni a szerződéskötés előtt – hangsúlyozta az EUB vezetője.
Nem csak a limiteket érdemes figyelni, hanem a kínált szolgáltatásokat is. Például nem mindegy, hogy az orvosi ellátást vállalják-e vagy a betegség miatt későbbre tolódott hazautazás többletköltségét. Az is fontos, pénztárcába vágó kérdés, hogy a hosszabb kint tartózkodás költségeit kifizeti-e a biztosító, és azt is érdemes megnézni, van-e arra mód, hogy nemcsak a lebetegedett ügyfél, hanem egy hozzátartozója számára is biztosítják a szállást, ha váratlan helyzet áll elő.
A piros besorolású országoknál az az irányadó, hogy milyen kategóriában volt az úti cél a kiutazás napján: ha piros, akkor az a Külgazdasági és Külügyminisztérium által nem javasolt térségnek számít, vagyis eleve nem érvényes rá utasbiztosítás. – Ha időközben lesz piros, akkor a szerződésben vállaltak szerint teljesít a legtöbb biztosító – hívta fel a figyelmet Lengyel Márk. Kitért arra is, hogy a sárga besorolású országok fokozott biztonsági kockázatot rejtenek, de az utasbiztosítás érvényessége szempontjából nem különböznek a zöld kategóriájú országoktól.
Félelemre nem fizetnek
Ilyen esetben nem az utasbiztosítás, hanem a sztornóbiztosítás jelenthet segítséget. Nem mindegy, milyen okból kell lemondani az utat, a biztosítók csak a szerződésben tételesen felsorolt, nevesített esetekben fizetnek kártérítést. Nem érvényes a sztornóbiztosítás, ha azért nem utazik az ügyfél, mert fél a vírustól vagy elvesztette a munkáját, sőt akkor sem, ha azért nem indul el, mert az eredetileg zöld (esetleg sárga) kategóriájú célország időközben pirosra váltott.
Szóljon hozzá!
Jelenleg csak a hozzászólások egy kis részét látja. Hozzászóláshoz és a további kommentek megtekintéséhez lépjen be, vagy regisztráljon!