Totálkáros lett az európai autóipar

Európában negyedével, Magyarországon akár harminc százalékkal eshet vissza az új autók értékesítése az év végére. A teljes kontinens autóipara segítségre szorul, és míg egyes kormányok már bevezették a roncsprémiumot, mások összeurópai megoldásban reménykednek.

Exportra szánt Volkswagenek a németországi Emden kikötőjében. Javuló értékesítési kilátások Fotó: REUTERS/Fabian Bimmer

Több tényező vezetett oda, hogy az ­európai autógyárak többnyire csak alapjáraton működnek. Az év elején lépett életbe az új, kilométerenként 95 gramm flottaszintű kibocsátási határérték az EU-ban eladott új személyautókra vonatkozóan. Ez azt eredményezte, hogy a gyártók kivezették a piacról a legegyszerűbb – ezért legolcsóbb – alapmotorjaikat, és helyettük bonyolultabb, kisebb űrméretű vagy hibrid hajtásúakat árulnak. Az eredmény: kevesebb modell, magasabb árak. Ráadásul a változásra jó időben felhívták a vásárlók figyelmét, ezért sokan 2019 végére időzítették a vásárlásukat, még ha 2020-ban is lett volna időszerű. Ebbe a keresleti vákuumba ütött be a kijárási korlátozás. Bár a cégek igyekeztek online vásárlásra ösztönözni a családokat és a vállalkozásokat, ennek nem sok foganatja lett sem Magyarországon, sem a nyugati országokban.

Az eladatlan készletek miatt nem indultak be az autógyárak szerelősorai azután sem, hogy az államok könnyítettek a kijárási szabályokon. A gyártók egyszeri, állami árkiegészítéssel megtámogatott roncsprémiumot javasoltak a kormányoknak, amelyek közül néhány lépett is. A legfontosabb európai piacon, Németországban azonban csak az elektromos autók vásárlóit támogatják adófizetői pénzből, a hagyományos motorokkal szerelt gépkocsik gyártói hoppon maradtak. De ez nem lesz így örökre – mondta lapunk kérdésére Gablini Gábor. A Gépjármű-márkakereskedők Országos Szövetségének elnöke szerint Brüsszelben már formálódik egy nagy mentőcsomag, amellyel a teljes piacon támogatják az új gépkocsik vásárlását és a korszerűtlen, szennyező járgányok kivonását. Gablini Gábor szerint legkésőbb augusztus végén, szeptember elején életbe kell lépnie a csomagnak, amely helyreállítja a járműipari körforgást, a gyártók, beszállítók, finanszírozók, valamint a kereskedelem működését.

Exportra szánt Volkswagen gépkocsik várakoznak a németországi Emden kikötőjében. Sok az eladatlan jármű
Fotó: REUTERS/Fabian Bimmer

Az európai autógyártók szakmai képviseleti szervezete, az ACEA által közzétett éves prognózisban a beavatkozásra minden bizonnyal szükség lesz, hiszen az idén 25 százalékos, a valaha regisztrált legnagyobb mértékű lehet az újautó-eladások visszaesése az Európai Unióban. Az ACEA előrejelzése szerint a 2019-es 12,8 millióról több mint hárommillióval, 25 százalékkal, 9,6 millióra csökkenhet az idén az eladott autók száma az EU-ban. A március közepén bevezetett járványvédelmi intézkedések miatt az értékesítések az év elejétől május végéig 41,5 százalékkal csökkentek a 2019-es adatokhoz képest. Januárban 7,5 százalékos, február­ban 7,4, márciusban 55,1, áprilisban 76,3, májusban pedig 52,3 százalékos volt az eladások éves csökkenése. A helyzet azonban az ACEA szerint a korlátozó intézkedések fokozatos feloldásának köszönhetően az év hátralévő részében már enyhülni fog.

Az autóértékesítések száma az idén lesz a legkevesebb 2013 óta, amikor a 2008-2009-es pénzügyi válságot követően a legmélyebb pontot érték el az autóipar eladásai. A százalékos csökkenés viszont valószínűleg a legnagyobb lesz, amit az európai autóipari ágazat valaha elszenvedett. Az európai autóipari ágazat közvetlenül vagy közvetve 13,8 millió alkalmazottat foglalkoztat, az Európai Unióban alkalmazásban állók 6,1 százalékát. A feldolgozóipari állások 11,4 százaléka, 3,5 millió az ­autóipari ágazatban van.

Magyarországon a nagy autógyártók öt-hat százalékkal járulnak hozzá a magyar GDP-hez, míg a beszállítók és szolgáltatók további nyolc-kilenc százalékot jelenthetnek. A hazai autópark átlagéletkora a rendszerváltás óta tartó időszakban soha nem volt magasabb, mint 2019-ben: 14,4 év. Gablini Gábor szerint az idei év újautó-értékesítési mérlege hazánkban összességében mínusz harminc százalék lehet a tavalyi számokhoz képest. Hogy nem nagyobb a visszaesés, az többek közt a hétüléses családi autók, valamint a villanymotoros gépkocsik állami támogatási programjainak köszönhető.