Újra kamatdöntő ülés jön

A múlt hónapban váratlanul csökkentette az addig négy éve változatlan szinten álló alapkamatot a jegybank, sokak meglepetésére. Kérdés, vajon ma is ­várhatunk-e hasonló lépést, ahogy pár hete az új alelnök kilátásba helyezte, vagy úgy ítélik meg, nincs rá szükség, mert kialakult az egyensúly.

Virág Barnabás, a Magyar Nemzeti Bank alelnöke kilátásba helyezte a további jegybanki lazítást Fotó: Kurucz Árpád

A Magyar Nemzeti Bank (MNB) monetáris politikájában jelentős változások mentek végbe az idei év folyamán, elsősorban a márciusban indult válságkezelés idején. Az alapkamat már évek óta 0,9 százalék volt, azonban a mértékadó rövid távú kamatszint hosszú ideje ennél jóval alacsonyabb volt, többnyire 0,1-0,2 százalék körül alakult, amit a jegybank úgynevezett nem konvencionális eszközök alkalmazásával ért el az alapkamat további csökkentése helyett.

A márciusban a koronavírus-járvány hatására bekövetkező válság gyors intézkedéseket követelt: a jegybank új betéti eszközt vezetett be a fölösleges likviditás lekötésére, ugyanakkor a rövid távú kamatszintnek nagyobb mozgásteret hagyott, miközben a hosszabb kamatokat államkötvény-vásárlási programmal szorította lejjebb, csökkentve ezzel az államháztartás finanszírozási költségeit. A kamatfolyosó szimmetrikus lett, az alapkamat pedig visszakapta a szerepét, a tényleges kamatszint nagyjából megegyezett vele, ami a korábbi helyzethez képest jelentős kamatemelkedésnek tekinthető.

Virág Barnabás, a Magyar Nemzeti Bank alelnöke kilátásba helyezte a további jegybanki lazítást
Fotó: Kurucz Árpád

Ennek hatására stabilizálódott a forint árfolyama, amely a piaci turbulenciák miatt erősen ingadozott, majd általában is megnyugodott a pénzpiac. Júniusra így fel is merült, hogy a megemelt kamat akár csökkenhetne is, azonban az MNB úgy döntött, hogy ezúttal az alapkamat visszakapja hagyományos szerepét, és 15 bázispontos csökkentésre került sor, 0,9-ről 0,75 százalékra. A jegybank akkor frissen kinevezett alelnöke, Virág Barnabás utalt is arra, hogy noha nem kamatcsökkentési ciklus indult, egy hasonló vágás még elképzelhető akár a következő ülésen.

A monetáris tanács ominózus ülése ma lesz, kérdés, hogy sor kerül-e egy újabb csökkentésre. A leggyakrabban figyelt mértékadó piaci rövid távú kamatszint, a három hónapos Bubor 0,70 százalékon áll, érdemben nem tér el az egy hónappal korábbitól, a piac tehát nem áraz csökkentést. Ugyancsak a lépés ellen szólhat, hogy a múlt havi kamatdöntés után a forint árfolyama több mint három százalékkal gyengült, és azóta ennek csak egy kisebb részét nyerte vissza.

A kamatcsökkentés mellett szólhatna viszont az az érv, hogy a cseh és a lengyel kamatszint jelenleg alacsonyabb a magyarnál, s ugyancsak a ráta mérséklését indokolhatja az is, hogy nálunk kissé magasabb az infláció, amelynek szintje deklaráltan a legfontosabb szempont az MNB monetáris politikájában.