Négy új Apple-részvényt adnak egy jelenlegi helyett

Minden Apple-részvényes négy másikat kap a papírja helyett, de ettől önmagában nem ér többet a befektetése. Általában jó jel, ha sor kerül ilyen lépésre, hisz az árfolyam tartós emelkedése teszi szükségessé. A módszert a hazai tőzsdén is gyakran alkalmazzák.

An Apple logo is seen on the building's facade as activists from the anti-globalisation organisation Attac hold the protest against alleged tax evasion by Apple company in front of an Apple store in Frankfurt, Germany, March 10, 2018. REUTERS/Ralph Orlowski - UP1EE3A11588B Fotó: Ralph Orlowski

A héten bejelentette az Apple, hogy minden részvénye helyett négy másikat kapnak a befektetők. Ez azt jelenti, hogy a cégnek négyszer annyi részvénye lesz, mint korábban, viszont a csere (felaprózás) után egy részvény negyedáron forog tovább, tehát a cég értéke ugyanakkora marad, ahogy a részvényesek befektetése is ugyanannyit ér. Az Apple esetében ez azt jelenti, hogy ha most történne a felaprózás (augusztus 31-én fog), akkor a jelenlegi 420 dolláros árat figyelembe véve 105 dolláron nyitna az új részvény.

Az Apple minden részvénye helyett négy másikat kapnak a befektetők (Fotó: Reuters)

A részvényfelaprózás gyakori jelenség, és rendszerint abból a szerencsés okból történik, hogy a jól működő cégek árfolyama az évek, évtizedek során nagyot emelkedik, olyan nagyot, hogy egyetlen részvény értéke túl nagy összeg lesz ahhoz, hogy a kisbefektetők számára is kényelmesen lehessen vele kereskedni. Ennek legjobb példája a Warren Buffett sztárbefektető által menedzselt társaság részvénye, a Berkshire Hathaway, amelyet sosem apróztak fel, így most egy részvény 294 ezer dollárt, azaz 88 millió forintot ér. Lássuk be, nem sokan tudnak belőle vásárolni (persze negyven éve ez a papír is csak 100 dollár volt, aki azóta tartotta, szépen meggazdagodott rajta).

A tartósan növekvő árfolyamú részvényeket tehát időnként fel kell aprózni, Amerikában jellemzően volt sokáig az a gyakorlat, hogy ha egy részvény jelentősen meghaladja a 100 dolláros értéket, tizedelik a részvényt, így a folyamat áttekinthető, az ár pedig visszakerül a 10–100 dollár közötti, optimálisnak tartott sávba. Az utóbbi időben ettől gyakran eltérnek: tizedelés helyett más arányszámot alkalmaznak, így az új részvény árfolyama sem feltétlenül kerül 100 dollár alá (ahogy ezt az Apple esetében is láthatjuk).

A részvényfelaprózás a BÉT-en is gyakran alkalmazott forma, miután nálunk is van több olyan részvény, amely az idők során hatalmasat emelkedett, így az eredeti részvény árfolyama túl magas lenne a kisbefektetőknek. Az egykor ezer forinton kibocsátott OTP most 110 ezer forint lenne, ha nem tizedelték volna időközben, a Richternél ez a szám 65 ezer forint lenne. A Mol esetében nem tizedelték, hanem nyolcadolták a részvényt. Olyan is előfordul, hogy a részvényár önmagában nem indokolná a lépést, de a társaság a forgalom növekedésére számít általa, ilyen volt a 4iG lépése tavaly, amikor az akkor 4300 forint körüli ár mellett forgó részvényeket ötödölték.

A befektetőknek érdemes figyelniük arra, ha hirtelen a töredékére esik egy részvény árfolyama, célszerű megnézni, hogy ez nem részvényfelaprózás miatt történik-e, nehogy tévedésből vegyük meg, gyors felpattanásra számítva.