Négy új Apple-részvényt adnak egy jelenlegi helyett

Minden Apple-részvényes négy másikat kap a papírja helyett, de ettől önmagában nem ér többet a befektetése. Általában jó jel, ha sor kerül ilyen lépésre, hisz az árfolyam tartós emelkedése teszi szükségessé. A módszert a hazai tőzsdén is gyakran alkalmazzák.

Fellegi Tamás Péter
2020. 08. 02. 8:41
Activists from the anti-globalisation organisation Attac protest against alleged tax evasion by Apple company in front of an Apple store in Frankfurt
An Apple logo is seen on the building's facade as activists from the anti-globalisation organisation Attac hold the protest against alleged tax evasion by Apple company in front of an Apple store in Frankfurt, Germany, March 10, 2018. REUTERS/Ralph Orlowski - UP1EE3A11588B Fotó: Ralph Orlowski
Vélemény hírlevélJobban mondva- heti vélemény hírlevél - ahol a hét kiemelt témáihoz füzött személyes gondolatok összeérnek, részletek itt.

A héten bejelentette az Apple, hogy minden részvénye helyett négy másikat kapnak a befektetők. Ez azt jelenti, hogy a cégnek négyszer annyi részvénye lesz, mint korábban, viszont a csere (felaprózás) után egy részvény negyedáron forog tovább, tehát a cég értéke ugyanakkora marad, ahogy a részvényesek befektetése is ugyanannyit ér. Az Apple esetében ez azt jelenti, hogy ha most történne a felaprózás (augusztus 31-én fog), akkor a jelenlegi 420 dolláros árat figyelembe véve 105 dolláron nyitna az új részvény.

Az Apple minden részvénye helyett négy másikat kapnak a befektetők (Fotó: Reuters)

A részvényfelaprózás gyakori jelenség, és rendszerint abból a szerencsés okból történik, hogy a jól működő cégek árfolyama az évek, évtizedek során nagyot emelkedik, olyan nagyot, hogy egyetlen részvény értéke túl nagy összeg lesz ahhoz, hogy a kisbefektetők számára is kényelmesen lehessen vele kereskedni. Ennek legjobb példája a Warren Buffett sztárbefektető által menedzselt társaság részvénye, a Berkshire Hathaway, amelyet sosem apróztak fel, így most egy részvény 294 ezer dollárt, azaz 88 millió forintot ér. Lássuk be, nem sokan tudnak belőle vásárolni (persze negyven éve ez a papír is csak 100 dollár volt, aki azóta tartotta, szépen meggazdagodott rajta).

A tartósan növekvő árfolyamú részvényeket tehát időnként fel kell aprózni, Amerikában jellemzően volt sokáig az a gyakorlat, hogy ha egy részvény jelentősen meghaladja a 100 dolláros értéket, tizedelik a részvényt, így a folyamat áttekinthető, az ár pedig visszakerül a 10–100 dollár közötti, optimálisnak tartott sávba. Az utóbbi időben ettől gyakran eltérnek: tizedelés helyett más arányszámot alkalmaznak, így az új részvény árfolyama sem feltétlenül kerül 100 dollár alá (ahogy ezt az Apple esetében is láthatjuk).

A részvényfelaprózás a BÉT-en is gyakran alkalmazott forma, miután nálunk is van több olyan részvény, amely az idők során hatalmasat emelkedett, így az eredeti részvény árfolyama túl magas lenne a kisbefektetőknek. Az egykor ezer forinton kibocsátott OTP most 110 ezer forint lenne, ha nem tizedelték volna időközben, a Richternél ez a szám 65 ezer forint lenne. A Mol esetében nem tizedelték, hanem nyolcadolták a részvényt. Olyan is előfordul, hogy a részvényár önmagában nem indokolná a lépést, de a társaság a forgalom növekedésére számít általa, ilyen volt a 4iG lépése tavaly, amikor az akkor 4300 forint körüli ár mellett forgó részvényeket ötödölték.

A befektetőknek érdemes figyelniük arra, ha hirtelen a töredékére esik egy részvény árfolyama, célszerű megnézni, hogy ez nem részvényfelaprózás miatt történik-e, nehogy tévedésből vegyük meg, gyors felpattanásra számítva.

A téma legfrissebb hírei

Tovább az összes cikkhez chevron-right

Ne maradjon le a Magyar Nemzet legjobb írásairól, olvassa őket minden nap!

Címoldalról ajánljuk

Tovább az összes cikkhez chevron-right

Portfóliónk minőségi tartalmat jelent minden olvasó számára. Egyedülálló elérést, országos lefedettséget és változatos megjelenési lehetőséget biztosít. Folyamatosan keressük az új irányokat és fejlődési lehetőségeket. Ez jövőnk záloga.