A héten bejelentette az Apple, hogy minden részvénye helyett négy másikat kapnak a befektetők. Ez azt jelenti, hogy a cégnek négyszer annyi részvénye lesz, mint korábban, viszont a csere (felaprózás) után egy részvény negyedáron forog tovább, tehát a cég értéke ugyanakkora marad, ahogy a részvényesek befektetése is ugyanannyit ér. Az Apple esetében ez azt jelenti, hogy ha most történne a felaprózás (augusztus 31-én fog), akkor a jelenlegi 420 dolláros árat figyelembe véve 105 dolláron nyitna az új részvény.
A részvényfelaprózás gyakori jelenség, és rendszerint abból a szerencsés okból történik, hogy a jól működő cégek árfolyama az évek, évtizedek során nagyot emelkedik, olyan nagyot, hogy egyetlen részvény értéke túl nagy összeg lesz ahhoz, hogy a kisbefektetők számára is kényelmesen lehessen vele kereskedni. Ennek legjobb példája a Warren Buffett sztárbefektető által menedzselt társaság részvénye, a Berkshire Hathaway, amelyet sosem apróztak fel, így most egy részvény 294 ezer dollárt, azaz 88 millió forintot ér. Lássuk be, nem sokan tudnak belőle vásárolni (persze negyven éve ez a papír is csak 100 dollár volt, aki azóta tartotta, szépen meggazdagodott rajta).
A tartósan növekvő árfolyamú részvényeket tehát időnként fel kell aprózni, Amerikában jellemzően volt sokáig az a gyakorlat, hogy ha egy részvény jelentősen meghaladja a 100 dolláros értéket, tizedelik a részvényt, így a folyamat áttekinthető, az ár pedig visszakerül a 10–100 dollár közötti, optimálisnak tartott sávba. Az utóbbi időben ettől gyakran eltérnek: tizedelés helyett más arányszámot alkalmaznak, így az új részvény árfolyama sem feltétlenül kerül 100 dollár alá (ahogy ezt az Apple esetében is láthatjuk).
A részvényfelaprózás a BÉT-en is gyakran alkalmazott forma, miután nálunk is van több olyan részvény, amely az idők során hatalmasat emelkedett, így az eredeti részvény árfolyama túl magas lenne a kisbefektetőknek. Az egykor ezer forinton kibocsátott OTP most 110 ezer forint lenne, ha nem tizedelték volna időközben, a Richternél ez a szám 65 ezer forint lenne. A Mol esetében nem tizedelték, hanem nyolcadolták a részvényt. Olyan is előfordul, hogy a részvényár önmagában nem indokolná a lépést, de a társaság a forgalom növekedésére számít általa, ilyen volt a 4iG lépése tavaly, amikor az akkor 4300 forint körüli ár mellett forgó részvényeket ötödölték.
