Nem szabhatja meg a munkáltató, hogy hol tölthető el a szabadság

Nem tilthatja meg a munkáltató az alkalmazottnak, hogy szabadsága alatt külföldre utazzon. Azokba az országokba sem tilthatja meg a beutazást, amelyek sárga vagy vörös besorolást kaptak a járvány miatt. Ugyanakkor erről tájékoztatni kell a foglalkoztatót, fertőzésveszély vagy tesztkötelezettség esetén pedig az alkalmazott viseli a költségeket és a felelősséget.

Sokan augusztusban terveznek akár többhetes pihenést, a fizetett szabadság eltöltésébe pedig a járvány ellenére sem szólhat bele a munkaadó – olvasható a Réti, Várszegi és Társai Ügyvédi Iroda és a PwC közös szakértői összefoglalójában. Ugyanakkor a szakértők kiemelték: ha a mostani járványhelyzetben a munkavállalók külföldön nyaralnak, az munkajogi szempontból fokozott veszélyhelyzetet jelenthet a munkáltató számára.

Nem a munkaadó hatásköre a szabadság eltöltése

A munkáltató adhat ugyan ajánlást munkavállalói számára arra vonatkozóan, hogy ebben az évben a szabadságukat ne külföldön, hanem belföldön töltsék el.

A munkáltató ugyanakkor még a piros besorolású országokba való utazást sem tilthatja meg az alkalmazottaknak. Ilyen döntés miatt nem mondhat fel, és egyéb hátrányos következményt nem alkalmazhat a foglalkoztató.

A szakértők arra is felhívták a figyelmet, hogy a munkaadónak kötelessége garantálni a biztonságos munkavégzést a többi beosztott számára, és az ő felelőssége a lehető legalacsonyabbra csökkenteni a munkahelyi fertőzésveszély kockázatát. Ennek érdekében a munkáltató kötelezheti arra a munkavállalóit, hogy előzetesen tájékoztassák, amennyiben szabadságukat külföldön kívánják tölteni, megjelölve a célországot és az esetleges tranzitországokat is.

A munkáltató kötelezheti a munkavállalóit arra is, hogy haladéktalanul tájékoztassák, amennyiben szabadságuk alatt vagy a visszaérkezéskor koronavírus-fertőzés tüneteit észlelik akár magukon, hozzátartozóikon, akár a velük közös háztartásban élőkön. A tájékoztatásnak ki kell terjednie arra is, ha repülőjárat törlése, karantén vagy egyéb járványügyi kényszerintézkedés miatt nem tudnak visszatérni, illetve az előre engedélyezett szabadság leteltét követően munkára jelentkezni.

A szabadság a járvány miatt veszélyesebbnek ítélt országokban is eltölthető, de a felelősség a munkavállalóé
Fotó: 123RF

A munkavállaló felelőssége, ha karanténba kerül

Ha a visszatérést követően a munkavállalónak karanténba kell vonulnia, erre az időtartamra nem kötelező betegszabadságot kiadni.

A munkavállaló ez alatt az időszak alatt jogosult a táppénzre, de a táppénz és a munkabér közötti különbözetet a munkavállaló nem tudja a munkáltatótól elkérni. Ha a munkavállaló a karantén időtartama alatt is tud otthonról dolgozni, jár neki a rendes munkabér.

A koronavírustesztek költségét augusztustól a szabadságról visszatérő munkavállalónak kell viselnie.

A teszt elvégzésének költsége még akkor sem hárítható át a munkáltatóra, ha egyébként annak nyomós érdeke fűződne a karantén feloldásához, és az eredeti feltételek szerinti munkavégzéshez.

A foglalkoztató már saját költségén mehet biztosra

A szabadság leteltével a munkába álláskor a munkáltató az alacsony fertőzési kockázat fenntartása érdekében további intézkedéseket is előírhat a munkavállalókkal szemben. Ilyen intézkedés lehet a soron kívüli orvosi vizsgálat elrendelése, a további adatszolgáltatás vagy indokolt esetben teszt elkészíttetése – figyelmeztettek a szakértők.

Ebben az esetben a teszt elkészítését a munkáltató rendeli el, ezért annak költségét a munkáltató viseli.

Érvényesek a szabadság kiadásának szabályai

Jár a munkavállaló számára az előzetesen már engedélyezett szabadság. Ha a munkáltató a szabadság kiadását részben vagy egészben, egyoldalú döntésével visszavonja, úgy a munkáltató köteles ennek teljes igazolt költségét állni, vagyis a munkavállaló és családtagjai emiatt keletkezett teljes kárát megtéríteni. Ez érvényes abban az esetben is, amikor a munkáltató azért vonja vissza az előzetesen engedélyezett szabadságot, mert nem szeretné, hogy munkavállalója piros vagy sárga besorolású országba menjen nyaralni. Ha már elfogytak a munkavállaló szabadnapjai, viszont a leállások miatt a munkavállalót mégis szabadságolni kell, akkor a munkáltató vagy az állásidő szabályait alkalmazza, vagy pedig a munkavállalóval megállapodást köt fizetés nélküli vagy fizetett távollétről. Ez utóbbi esetén a felek nincsenek kötve a munkaszerződésben meghatározott munkabérhez, de a munkavállaló számára legalább a jogszabályban meghatározott minimális bért ki kell fizetni.