Személyes adatainkat gyűjtik az okosmérők?

Nem könnyítik meg az okoseszközök gyártói és forgalmazói az adatvédelmi tájékoztató megismerését, a legtöbb fogyasztó ezért gondolkodás nélkül hozzájárul adatai továbbításához harmadik fél felé. Ám ezen adatok közé olyanok is kerülhetnek, amelyekhez a harmadik félnek semmi köze, a hozzájárulás értelmében mégis használhatja, profilt alkothat vele és saját, már egyáltalán nem a közműszolgáltatáshoz köthető céljaira használhatja fel.

A legnagyobb veszélyben az adataink vannak, ugyanis ezek a legértékesebb árucikkek Fotó: Getty Images Forrás: Getty Images

Az energiaszektor digitalizációja a teljes szektoron és az ellátási láncon átível, ahhoz pedig, hogy gördülékenyen működjön a rendszer, rengeteg adatnak kell közlekednie a felhasználótól a szolgáltatón át a termelőig és vissza. Ezt a kommunikációt az internet segítségével egymással kapcsolatot létesítő eszközök biztosítják. A dolgok internetének nevezett (Internet of Things – IoT) hálózaton mind több adat keletkezik, iparági becslések szerint 2025-re 21 milliárd okoseszköz csatlakozik az internetre, nem számítva ide a távközlési eszközöket.

Kényelem otthon, tudás a szolgáltatónál

Az energiaszolgáltatásban az adatgenerálás szerepe az, hogy a felhasználó szemmel tarthassa és szabályozhassa fogyasztását, másrészt, hogy az adott eszköz egy másik működését befolyásolhassa a fogyasztó kényelme érdekében.

Az okosotthon-rendszerekkel minden berendezés irányítható
Fotó: Getty Images

A háztetőre szerelt napelem kommunikálhat például az árnyékolórendszerrel vagy a klímával, amelyek az ott lakók ízlése szerint automatikusan állhatnak be. Nem utolsó sorban a szolgáltató és az energiatermelő is teljesebb képet kap a fogyasztói szokásokról.

Azonban az IoT-eszközök az általuk gyűjtött adatokat sok esetben maguknak a gyártóknak vagy a forgalmazóknak is továbbítják.

A kettősségre Rostás Péter, a DLA Piper Hungary vezető ügyvédje hívta fel írásában a figyelmet, aki hozzátette, hogy ennek indoka lehet az, hogy a gyártók a működési és felhasználási adatokat elemezve fejleszteni, tökéletesíteni szeretnék a terméküket. Könnyen lehet viszont az is, hogy a gyártók magas ellenérték fejében tovább kívánják adni ezeket az információkat harmadik félnek – ilyen lehet egy marketing vagy piackutató cég.

Az okoseszközök adatai első ránézésére csak technikai, műszaki adatoknak tűnhetnek,

de ha olyan egyedi azonosítóhoz társulnak, ami elválaszthatatlanul kapcsolódik egy élő személyhez, lehetővé téve annak azonosítását, például az intelligens fogyasztásmérő gyártási számával az már személyes adatnak minősül, kezelésére adatvédelmi előírások vonatkoznak.

A legtöbb esetben az IoT-eszközök gyári számát nem tartja nyilván a közműszolgáltató, az viszont gyakran előfordul, hogy a jótállás érvényesítése érdekében a felhasználónak regisztrálnia kell magát és az egyedi sorozatszámmal ellátott eszközét a gyártó vagy forgalmazó honlapján. Ez az a pont, amelyen túl már csak a személyes adatokra vonatkozó szabályozás szerint kezelhetné az eszköz által gyűjtött adatokat a gyártó/forgalmazó.

Megvesszük, regisztrálunk, hozzájárulunk

Az Európai Unió általános adatvédelmi rendelete, a GDPR kiköti, hogy a személyes adatokat csak megfelelő jogalap megléte esetén kezelheti gazdasági társaság. Az IoT-eszközöknél ez a jogalap a legtöbb esetben magának a vevőnek, az ügyfélnek a hozzájárulása. Ezt a hozzájárulást tömör, átlátható, világosan és közérthetően megfogalmazott tájékoztatásnak kell megelőznie.

Csakhogy az adatvédelmi tájékoztatók általában túlságosan hosszúak, az átlagos felhasználó számára nehezen érthetőek.

Gyakori az is, hogy csak a csomagoláson található linkről vagy QR-kódról nyíló oldalon olvasható a tájékoztatás, amelyet a felhasználók figyelmen kívül hagynak.

Profilalkotás az adatainkból?

Az IoT-eszközökhöz általában mobiltelefonos alkalmazás is tartozik, az applikációval lehet irányítani, felügyelni a terméket (például lehűttetni a lakást, mire hazaérünk a munkából). Igaz, hogy a mobil segítségével könnyen a felhasználó elé tárható az adatvédelmi nyilatkozat, ennek a helyzetnek is van fonákja.

Az adataink a legértékesebb árucikkek
Fotó: Getty Images

Rostás Péter rámutatott, hogy az alkalmazás a telefon olyan adataihoz is hozzáférési engedélyt kér, amelyekre nem feltétlenül lenne szüksége az IoT-eszköz működtetéséhez. Ilyen lehet a helyadat vagy éppen a telefon könyv, a fotógaléria. Ha pedig ezek az adatok megvannak, akkor

a mobiltelefon és az okoseszköz adatait összekapcsolva könnyűszerrel profilozható a felhasználó.

A profilalkotás azért szükséges, hogy a fogyasztók és fogyasztói csoportok viselkedését elemezve előre jelezhetővé váljon a magatartásuk, vagy vázolható legyen az érdeklődési körük. Ezek az információk pedig nagy értékkel bírnak, vagyis a felhasználó árucikké válik gyakran a tudtán kívül, ám jogi értelemben a hozzájárulásával kerül olyan gazdasági szereplők látókörébe, akik újabb termékeket kívánnak eladni nekik, így célzottan érhetik el a reklámjukkal.