Kevesebb korlátozással, így kisebb gazdasági károkkal járhat a járvány várható őszi második hulláma, ugyanakkor további támogatások szükségesek a munkahelyek megtartásához és az egyes komolyabban érintett ágazatokban működő kisebb vállalkozások talpon maradásához – vélik egybehangzóan a Magyar Nemzet által megkérdezett munkáltatói képviseletek. A gazdasági szereplők abban is egyetértenek, hogy mindenki tanult a koronavírus okozta helyzetből, így az esetleges második hullámot már kisebb károk mellett lesznek képesek átvészelni a vállalkozások.
– Több javaslatunkat is mérlegeli a kormány, amelyek között aprónak tűnő, ám érdemi segítséget jelentő intézkedések és az állami támogatás meghosszabbításával kapcsolatos kérések is megtalálhatók. A munkáltatói, munkaadói érdekképviseletek és a kormány augusztus második felében folytatja az egyeztetéseket a járvány okozta kedvezőtlen hatások mérsékléséhez szükséges egyéb intézkedésekről – mondta megkeresésünkre Perlusz László. A Vállalkozók és Munkáltatók Országos Szövetségének (VOSZ) főtitkára példaként említette, hogy a közjegyzői díjak tavaly júniustól jelentősen megemelkedtek. A VOSZ javaslatai között szerepel a díjak csökkentése, amelyre nyitottságot mutattak az érintett minisztériumok is. A főtitkár szerint ez azért is segítséget jelent sokaknak, mert a lakossági hitelezés felpörgött az elmúlt időszakban. A vállalkozókat érintő, várható könnyítések közül kiemelte továbbá a már elnyert közbeszerzések előre hozott fizetési ütemezését, amelyre szintén nyitott a kormány.

Perlusz László ugyanakkor arra hívta fel a figyelmet, hogy a korábbi, optimista forgatókönyvekhez képest a gazdaság helyreállása lassabb folyamat lesz. Ezért mind a munkáltatók, mind a szakszervezetek javasolják a munkahelyvédelmi bértámogatás, tehát a csökkentett munkaidő mellé járó állami kiegészítés meghosszabbítását jövő év elejéig. Az állami segítséget egyelőre augusztus 31-ig lehet igényelni, s három hónapig jár. A főtitkár rámutatott, sok cég a munkahelyvédelmi támogatás miatt nem vált meg alkalmazottjától, ám az állami segítségnyújtás lejártát követően az érintett vállalkozások többsége már nem tudná elkerülni a leépítéseket. Ráadásul az intézkedésekre fenntartott pénzügyi keret nagyjából fele még rendelkezésre áll.