A gazdaság általános közérzete 2022-re jöhet helyre

A Magyar Nemzeti Bank a legfrissebb inflációs jelentésében 2022-re várja a főbb gazdasági mutatók konszolidálódását: így az infláció éves mértéke akkor lehet a cél, azaz három százalék környékén, és a gazdasági növekedés mértéke is akkor érheti el újra a korábbi, kívánatos szintet. A munkaerőpiacon várhatóan romlik helyzet, az elbocsátások és bérszínvonal ugyancsak 2022-re állhat vissza a járvány előtti szintre. A jegybanknak árfolyamcélja azonban továbbra sincs, ezért a monetáris eszközöket nem a forint árfolyamának mozgásához, hanem az infláció alakulásához igazítja.

20200720 Budapest Magyar Nemzeti Bank MNB Fotó: Bach Máté (BPM) Magyar Nemzet Fotó: Bach Máté

A magyar gazdaságot az elmúlt hónapokban, az újraindulásához köthetően, sajátos inflációs viszonyok jellemezték. A tavaszi veszélyhelyzet után nyáron egyes részpiacokon koncentráltan megugró kereslet jelent meg, míg máshol a járványhelyzet miatt kieső kínálat csak lassan állt helyre. Az infláció augusztusra éves összehasonlításban 3,9 százalékra kúszott fel, amelyet elsősorban az alkohol, a dohánytermékek, illetve a feldolgozott élelmiszerek áremelkedése okozott. A következő negyedévekben azonban a járvány felfutása miatt gyengülő kereslet dezinflációs hatása határozhatja majd meg az alapfolyamatok alakulását – mondta el Balatoni András a Magyar Nemzeti Bank (MNB) szeptemberi inflációs jelentésének bemutatóján. A jegybank költségvetési és versenyképességi elemzések igazgatóságának vezetője kiemelte: összességében, a beérkezett adatok alapján, az idei évben az infláció 3,6–3,7 százalék lehet, 2021-ben 3,5–3,7 százalékon alakul, majd 2022-től 3 százalékos jegybanki célon stabilizálódik.

A koronavírus-járvány első hulláma által okozott negatív reálgazdasági és pénzpiaci következményeket a kormány és az MNB gyors és hatékony lépései mérsékelték. A veszélyhelyzet idején a legtöbb nemzetgazdasági ág termelése visszaesett, így 2020 második negyedévében a hazai GDP 13,6 százalékkal csökkent éves összevetésben – mutatott rá az elemzési vezető. Miután a járvány második hulláma miatt a gazdasági kilábalás a korábban vártnál jobban elhúzódik, a jegybank várakozásai szerint a magyar GDP összességében várhatóan 5,1 és 6,8 százalék közötti mértékben zsugorodik. A növekedés 2021-ben 4,4–6,8 százalék, míg 2022-ben 4,5–5,7 százalék lehet. Ezzel a gazdasági teljesítmény 2022 fordulóján érheti el a járvány előtti szintet – mutatott rá Balatoni András.

Egyelőre a gazdasági növekedés két meghatározó támogatója, a vállalati beruházások és a fogyasztás tekintetében is jelentős visszaesésére számít a jegybank, míg ezzel párhuzamosan felértékelődik a lakossági megtakarítások jelentősége.

Az igazgató szerint a foglalkoztatásban tapasztalt folyamatok is átalakulnak: míg az év első felében a munkaadók a rövidebb munkaidőben látták a megoldást, a következő hónapokban egyre több elbocsátással kell számolni. A mélypont 2021 elején várható, 5-6 százalékos munkanélküliségi rátával, ami 2022-ben újra négy százalékra mérséklődhet.

A háztartások reáljövedelme idén csekély mértékben csökkenhet, a versenyszférában éves szinten bruttó 6-7 százalékos béremelkedés várható. Balatoni András különösen kedvezőtlennek nevezte, hogy a Magyarország számára kiemelkedően fontos autóipart és a régiós összevetésben ugyancsak jelentős idegenforgalmat is visszaveti a kereslet visszaesése, amit az igazgató főképp a külső piacok megtorpanásának tulajdonít. Az adatok szerint a kilábalás világszerte nehezebb mint gondolták, az eurózóna országai pedig a legfrissebb előrejelzés szerint 2022-ben sem érik el 2019-es teljesítményüket.

A koronavírus-járvány első hulláma által okozott negatív reálgazdasági és pénzpiaci következményeket a kormány és az MNB gyors és hatékony lépései mérsékelték Fotó: Bach Máté (BPM)

A szeptemberi inflációs jelentés megállapításai szerint a külső konjunktúra alakulását továbbra is érdemi bizonytalanság jellemzi. Az export idén 10,4 és 13,3 százalék közötti mértékben, az import 7,9–10,4 százalékkal csökkenhet. A költségvetés hiánya a GDP 7–7,5 százalékára emelkedhet a koronavírus-járvány elleni védekezés költségei, a gazdaságvédelmi akcióterv intézkedései, illetve a gazdaság lassulása következtében csökkenő adóbevételek miatt. A deficit 2021-ben a költségvetési törvény által kitűzött cél közelében alakulhat és a GDP 2,9–3,4 százalékát érheti el. A GDP-arányos államadósság-ráta a 2011 óta tartó folyamatos csökkenés után 2020-ban emelkedik, majd a gazdasági növekedés helyreállásával és a hiány mérséklődésével párhuzamosan 2021-től ismét csökkenő pályára áll.

Az MNB-nek árfolyamcélja azonban továbbra sincs – erősítette meg Balatoni András –, ezért a monetáris eszközöket nem a forint árfolyamának mozgásához, hanem az infláció alakulásához igazítja. A járvány számos hatása azonban nem átmeneti, ezért a koronavírus utáni korszakra nem pusztán válságkezeléssel, hanem átfogó változásmenedzsmenttel kell készülni.