A háztartások reáljövedelme idén csekély mértékben csökkenhet, a versenyszférában éves szinten bruttó 6-7 százalékos béremelkedés várható. Balatoni András különösen kedvezőtlennek nevezte, hogy a Magyarország számára kiemelkedően fontos autóipart és a régiós összevetésben ugyancsak jelentős idegenforgalmat is visszaveti a kereslet visszaesése, amit az igazgató főképp a külső piacok megtorpanásának tulajdonít. Az adatok szerint a kilábalás világszerte nehezebb mint gondolták, az eurózóna országai pedig a legfrissebb előrejelzés szerint 2022-ben sem érik el 2019-es teljesítményüket.
A szeptemberi inflációs jelentés megállapításai szerint a külső konjunktúra alakulását továbbra is érdemi bizonytalanság jellemzi. Az export idén 10,4 és 13,3 százalék közötti mértékben, az import 7,9–10,4 százalékkal csökkenhet. A költségvetés hiánya a GDP 7–7,5 százalékára emelkedhet a koronavírus-járvány elleni védekezés költségei, a gazdaságvédelmi akcióterv intézkedései, illetve a gazdaság lassulása következtében csökkenő adóbevételek miatt. A deficit 2021-ben a költségvetési törvény által kitűzött cél közelében alakulhat és a GDP 2,9–3,4 százalékát érheti el. A GDP-arányos államadósság-ráta a 2011 óta tartó folyamatos csökkenés után 2020-ban emelkedik, majd a gazdasági növekedés helyreállásával és a hiány mérséklődésével párhuzamosan 2021-től ismét csökkenő pályára áll.
Az MNB-nek árfolyamcélja azonban továbbra sincs – erősítette meg Balatoni András –, ezért a monetáris eszközöket nem a forint árfolyamának mozgásához, hanem az infláció alakulásához igazítja. A járvány számos hatása azonban nem átmeneti, ezért a koronavírus utáni korszakra nem pusztán válságkezeléssel, hanem átfogó változásmenedzsmenttel kell készülni.
Szóljon hozzá!
Jelenleg csak a hozzászólások egy kis részét látja. Hozzászóláshoz és a további kommentek megtekintéséhez lépjen be, vagy regisztráljon!