Második olajválság
1979-ben Iránban forradalom döntötte meg az addigi Nyugat-barát rendszert, majd a következő évben Irak és Irán háborúba lépett egymással. Ez az olajkínálat visszaeséséhez vezetett, az ár ismét magasra szállt, ez lett a második olajválság. A fejlett országok ismét gyorsan reagáltak: az elektromos energia termelésén belül visszaszorították az olaj arányát, így a kereslet is visszaesett, miközben újabb és újabb kitermelők léptek piacra, illetve növelték kitermelésüket. 1986-ra az OPEC piaci részesedése az 1979-es ötven százalékról harminc százalék alá esett vissza. A szervezet, melynek ma már 13 tagja van: az öt alapítóhoz az Egyesült Arab Emirátusok és hét afrikai ország csatlakozott, a korábbiakhoz hasonló döntő hatást többé már nem tudott a piacra gyakorolni.
A szervezet hanyatlása
Az utóbbi években a világ két legnagyobb kitermelője az USA és Oroszország lett, egyikük sem OPEC-tag. A kialakult túlkínálat először 2015-ben rogyasztotta meg az olajárat: ekkor Oroszország is csatlakozott egy OPEC-kitermeléscsökkentési egyezményhez. A tovább növekvő amerikai kitermelés azonban újra megrogyasztotta a piacot, amely aztán a koronavírus-járvány miatt teljesen összeomlott. Az OPEC immár amerikai kérésre kellett, hogy csökkentse kitermelését. Ráadásul a szervezet legnagyobb kitermelője, Szaúd-Arábia biztonságát az USA szavatolja a fő ellenséggé vált másik OPEC-taggal, Iránnal szemben. A szervezet pedig ma már csak árnyéka egykori önmagának.




















Szóljon hozzá!
Jelenleg csak a hozzászólások egy kis részét látja. Hozzászóláshoz és a további kommentek megtekintéséhez lépjen be, vagy regisztráljon!