Szigorodhatnak az európai kibocsátási célok

Jól halad a kontinens a karbonsemlegesség felé, érdemes tovább ösztönözni a zöldgazdaság iparágát.

A napelemek telepítése 4200 milliárd forintba kerül, ehhez számos további költség társul Fotó: Havran Zoltán

A korábbi célértéken szigorítva legalább 55 százalékkal kellene csökkenteni 2030-ig az üvegházhatású gázok kibocsátását az 1990-es szinthez képest az Európai Bizottság tegnapi előterjesztése alapján – közölte a testület. A jelenleg érvényben lévő célérték az Európai Unióban negyven százalék, ám a bizottságban úgy látják, hogy a gyorsabb ütem is reális és megvalósítható a társadalmi, gazdasági és környezeti hatásvizsgálatok alapján. A végső cél továbbra is az, hogy az EU gazdasága 2050-re klímasemlegessé váljon.

Az Európai Parlament és a Tanács ez év végéig erősítheti meg az új célt, illetve nyújthatja be az ENSZ Éghajlatváltozási Keretegyezményéhez. Az új jogszabályi javaslatokat 2021 júniusáig kell majd előterjeszteni. Ezek között szerepel:

az uniós kibocsátáskereskedelmi rendszer felülvizsgálata és kiterjesztése;

a közös kötelezettségvállalási rendelet és a földhasználathoz kapcsolódó üvegházgáz-kibocsátási keret módosítása;

az energiahatékonyságra és a megújuló energiára irányuló szakpolitikák megerősítése;

valamint a járművek szén-dioxid-kibocsátási szabványainak szigorítása.

Nem csak a napelem és a szélkerék, a biogáz is klímasemleges. A Magyarországon működő 23 biogázüzem közül a szegedi az egyik legnagyobb, 1,2 MW kapacitással
Fotó: Kelemen Zoltán Gergely / MTI

A zöld átálláshoz szükséges beruházásokhoz a tagállamok igénybe vehetik a 750 milliárd eurós (262,5 milliárd forint) Next Generation EU helyreállítási alap, valamint az EU következő hosszú távú költségvetése biztosította forrásokat. A beruházások támogatása érdekében

a bizottság elfogadta az új uniós megújulóenergia-finanszírozási mechanizmus szabályait is, megkönnyítve a megújulóenergia-projektek finanszírozására és megvalósítására irányuló, tagállamok közötti együttműködést.

– A meglévő szakpolitikák és a tagállamok tervei alapján jó esélyeink vannak arra, hogy túlteljesítsük a 2030-ra korábban kitűzött negyven százalékos célunkat – indokolt Kadri Simson energiaügyi biztos, aki hozzáfűzte, hogy az erőfeszítések középpontjában az energiarendszer áll majd. Az európai megújulóenergia-ágazatot mint sikertörténetet említette.

Ursula von der Leyen, az EB elnöke a javaslat kapcsán úgy fogalmazott, hogy az új célértékkel vezető szerepet vállal az EU abban, hogy bolygónk tisztább legyen és a zöldhelyreállítás megvalósuljon. – Az erőforrás-hatékony körforgásos gazdaság beruházásaival, a tiszta technológiák innovációjának előmozdításával és zöldmunkahelyek létesítésével Európa megerősödve fogja maga mögött hagyni a koronavírus-világjárványt – jelentette ki az elnök. Frans Timmermans, az európai zöldmegállapodásért felelős ügyvezető alelnöke megjegyezte, hogy Európa megmutatja a világnak, hogyan fokozza polgárai jóllétét és jólétét a következő évtizedben, amint 2050-re eléri a klímasemlegességet. (Arról nem szóltak a politikusok, hogy Európa jólétéért milyen árat fizetnek a világ más kontinensein.)

Klímasemleges együttműködés: a paksi napelempark, illetve az atomerőmű eltérő módon, de szén-dioxid-kibocsátásmentesen biztosítja az áramellátást
Fotó: Havran Zoltán/Magyar Nemzet

A bizottság elfogadta a tagállamok 2021–2030 közötti időszakra szóló nemzeti energia- és klímaterveinek értékelését is, amely szintén a javaslat alapját szolgálta. Megjegyezték ugyanakkor, hogy az 55 százalékos célérték eléréséhez tovább növelendő az energiahatékonyság és a megújuló alapú energia aránya.