Áldás vagy átok a készpénzmentesség a vállalkozások számára?

Biztonságosabb és racionálisabb a készpénzmentes gazdaság, Magyarországon hagyományosan mégis mindenki jobban szeret bankjegyekkel fizetni. Bár az Intrum 2020-as európai szintű vállalati felmérése szerint a hazai cégek jelentős része úgy véli, néhány éven belül nálunk is készpénzmentessé válhat a gazdaság – és ezen még a koronavírus-járvány is lendíthet –, a gyakorló vállalkozónak jelenleg éppen egy újabb digitális kihívás, a jövő év elejétől kötelező elektronikus fizetés megvalósítása okoz fejtörést.

Magyarországon a hétköznapi pénzügyek hagyományosan készpénz-központúak, s ezt igazolják a Magyar Nemzeti Bank (MNB) adatai is a hazai forgalomban lévő bankjegy és érmeállomány folyamatos növekedéséről. Az Intrum kintlévőségkezelő cég egy korábbi felmérése szerint honfitársaink több mint fele napi szinten fizet készpénzzel, ami 15 százalékponttal magasabb, mint az európai átlag. Bankkártyával viszont naponta csak minden ötödik magyar egyenlíti ki a vásárlása ellenértékét, a hitelkártya pedig ennél is kevésbé népszerű.

A koronavírus-járvány azonban e téren is jelentős változásokat hozhat: a fertőzésveszély miatt az üzletek ma már előszeretettel alkalmazzák a készpénzmentes fizetési módokat. Az érintésmentes (PIN-kód beírása nélkül is véglegesíthető) kártyás fizetés összeghatára tavasszal 5 ezerről 15 ezer forintra emelkedett, jövőre pedig már mindenhol kötelező lesz elektronikus fizetési lehetőséget biztosítani, ahol online kassza üzemel. A tavaszi lezárások és a karantén nyomán pedig sokan megismerkedtek a webshopokkal és az online fizetéssel.

Az Intrum 2020-as Európai Fizetési Jelentéséből (EPR) kiderült, hogy a magyar cégek jelentős része úgy véli, hazánkban is reális a gazdaság készpénzmentessé válása:

a hazai cégvezetők 34 százaléka szerint négy, 38 százalék szerint már kettő éven belül Magyarország tisztán elektronikus elszámolásra állhat át.

Ez az arány magasabb, mint az európai átlag (28- 29 százalék számít teljes digitalizációra 2-4 éven belül). A kutatásból ugyanakkor kiderül az is, hogy a magyar cégek között nincs egységes konszenzus abban a kérdésben, vajon jól járnak-e pénzügyi digitalizációval. A többség mégis elismeri, hogy a változások megkönnyítenék a könyvelést és gyorsítanák a fizetéseket.

– Az elmúlt hónapokban Magyarország több évnyi lemaradást hozott be a pénzügyi digitalizációban – vélekedik Deszpot Károly. Az Intrum kereskedelmi és fejlesztési igazgatója kiemeli azt is, hogy hogy a kiskereskedelmen túl számos pénzügyi szolgáltató, például biztosítók, hitelintézetek is átálltak teljesen digitális ügyvitelre, ami szintén jelentősen növelte az elektronikus tranzakciók volumenét. A szakember rámutatott arra is, hogy hosszú távon a gazdaság digitalizálásában különösen érdekeltek a vállalatok.

– Szinte mindennapos téma manapság a kis- és közepes vállalkozások körében a digitalizáció, annak apropóján, hogy januártól kötelező biztosítaniuk mindenki számára az elektronikus fizetés lehetőségét – adott helyzetjelentést kérdésünkre a Kereskedők és Vendéglátók Országos Érdekképviseleti Szövetségének (KISOSZ) ügyvezető elnöke. Antalffy Gábor tapasztalatai szerint ennek a jogszabályi előírásnak a teljesítése jelenleg sok vállalkozónak azért okoz nehézségeket, mert az elektronikus – kártyás vagy mobiltelefonos – fizetést lehetővé tevő előkészületek során a bankokkal való együttműködésnek sok olyan feltétele van, amelyet nem könnyű egyik hétről a másikra teljesíteni.

Különösen nehéz megoldást találni a virtuális pénzmozgások és a jelenlegi gyakorlat viszonylatában – hívja fel a figyelmet Antalffy Gábor. Egy gyakorló kisvállalkozás számára nagyon fontos, hogy legyen elegendő készpénzállománya, hiszen gyakran az előző napi bevételből finanszírozza másnap a beszerzéseket. Ha a bankban áll a cash-flow, azt sokkal nehezebb és időigényesebb használni, mint az azonnal rendelkezésre álló készpénzt. A KISOSZ ügyvezető elnöke mindazonáltal támogatná a készpénzmentes gazdaságot, csak ahhoz olyan banki árazások kellenének – fűzte hozzá –, amelyek nem lehetetlenítik el a kis költségvetésű mikro- vagy kisvállalkozók működését.