Verseny az agglomerációval
Árak szempontjából ezek azok a városrészek, amelyek még „versenyezni” tudnak az agglomerációval, ahol egyébként már számos településen haladja meg az átlagár a harmincmillió forintot. Múltkori cikkünkben bemutattuk, hogy ezek főleg az agglomeráció nyugati és északi szektorához tartozó települések: Budaörsön például 57, Nagykovácsiban 37, Dunakeszin 36 millió forint az átlagos telekár. Összességében Pest megye településein két év alatt harmadával mentek fel az árak, jelenleg 16 millió a kínálati átlag.
Balogh László, az Ingatlan.com vezető gazdasági szakértője szerint bár a lakások ára stagnálni, sőt enyhén csökkenni kezdett Budapesten és a nagyvárosokban, a telekárak emelkedése jól érezhetően töretlenül folytatódik.
A most bejelentett, visszahozott ötszázalékos lakásépítési áfa a családok extra kedvezményével valószínűleg új lendületet ad a telekpiacnak. Ugyanakkor az elérhető telekkínálat adja majd meg a bővülés határait
– mondta lapunknak a szakértő, aki a 2016-oshoz hasonló felívelésre számít a következő időszakban.
Fotó: Éberling András
Elvesző panoráma
A portál szakértője szerint a telekvásárlás egyfajta „menekülőút” lehet azoknak, akik lakásba már nem fektetnének. – Egy jó adottságú telekre egy-két év, de akár tíz év múlva ugyanúgy lehet építkezni, ezért ezek vélhetően tartani fogják az értéküket. Adott esetben elég évente egyszer-kétszer lekaszálni a füvet és telekadót fizetni, vagyis a fenntartási költségek is elenyészők egy lakással szemben – mutatott rá Balogh László még egy érdekes szempontra kitérve.
– Budapesten belül egyre kevesebb a beépíthető terület. A főváros magasabb telekárai így némi garanciát jelentenek arra, hogy a szomszédság vagy a közvetlen környezet nem fog gyökeresen megváltozni néhány év alatt – mutatott rá, hozzátéve, hogy egyes agglomerációs települések külső területein elérhető olcsóbb telkek panorámájára nincs garancia, ahogy arra sem, hogy később nem épül be teljesen a környékük.
Tízszeres nagyvárosi különbségek
Budapesttel szemben egészen más árszintet képviselnek a megyei jogú városok. Gyakorlatilag a legdrágább vidéki nagyvárosokban is legfeljebb a fővárosi átlagár harmadáért telekhez lehet jutni, ami nagyobb különbség, mint ami a lakásárakban mutatkozik. Ugyanakkor a legolcsóbb és a legdrágább megyeszékhelyek között is több mint tízszeres a differencia. Míg Nógrád megye központjában, Salgótarjánban átlagosan mindössze kétmillió forint az 1500 négyzetméternél kisebb telkek átlagára, Sopronban már meghaladja a húszmilliót. Debrecenben, Győrött és Érden szintén csaknem húszmillió forint az átlag. Utóbbi speciális helyzetű, hiszen a budapesti agglomeráció egyik keresett helyszíne: ennek is tulajdoníthatóan két év alatt 12,5 millió forintról a másfélszeresükre nőttek az érdi telekárak. A budapestihez viszonyított lényegesen kedvezőbb ár az egyik magyarázata annak is, hogy a vidéki nagyvárosokban épülő új lakások miért jóval olcsóbbak a fővárosiaknál. Budapesten a fejlesztők a magas telekárakat sok száz lakás építésével tudják kigazdálkodni, nem véletlen, hogy a fővárosi lakásépítéseket az ilyen sok száz lakásos projektek húzták az utóbbi években, és húzzák most is. A vidéki nagyvárosokban ezzel szemben a legfeljebb negyven-ötven lakásos fejlesztések jellemzők, néhány száz-kétszáz lakásos kivételtől eltekintve.
Szóljon hozzá!
Jelenleg csak a hozzászólások egy kis részét látja. Hozzászóláshoz és a további kommentek megtekintéséhez lépjen be, vagy regisztráljon!