Zöldítés, korszerűsítés, forráskérdések

Kemény dió az átfogó épület-energiahatékonysági programról szóló javaslat, forrás híján támogatásra lesz szükség.

A kormány célja, hogy a hazai áramtermelés legnagyobb része, az atomenergia mellett, elsősorban naperőművekből származzon Forrás: Havran Zoltán

Sok helyütt egybecsengenek a kormány stratégiájával, de attól mégis eltérnek az MNB zöldgazdaságot érintő javaslatai. Egyfelől konszenzus a megújuló alapú energiatermelés ösztönzése, illetve az is, hogy az új termelők bekapcsolásához a villamosenergia-hálózat fejlesztése és az okosmérés kiépítése szükséges.

A megújuló alapú energiatermelést okosmérőkkel is támogatnák. Mobilapplikáció helyettesíti az intelligens megoldást Fotó: Elmű-Émász

A jegybank szerint érdemes volna bevezetni hitelgarancia-programot, továbbá a zöldáram-termelők támogatásának időtartamát 15-ről 20 évre kellene növelni a finanszírozási feltételek javítása érdekében. A jelenlegi támogatási rendszer azonban éppen azért szigorúbb a korábbinál, hogy az új projektek minél inkább megállják a helyüket piaci alapon is, a beruházók ne csak a támogatásra támaszkodjanak. A könnyebb feltételek kétségtelenül a beruházási volumen növekedéséhez vezetnének, ami a hazai alkatrészgyártásban és a kivitelezésben is megmutatná a pozitív gazdasági hatását – indokol az MNB.

Keményebb dió az átfogó épület-energiahatékonysági programról szóló javaslat. Tény, hogy a hazai lakó- és középület-állomány energiahatékonysága rendkívül gyenge, ez pedig az üvegház hatású gázok kibocsátása és a rezsiköltségek szempontjából is hátrányos. A lapunknak korábban nyilatkozó szakértők szerint a „világ minden pénze nem lenne elég” a teljes épületállomány energetikai modernizációjára. A jegybanknál úgy vélik, hogy a helyzeten 20-40 százalékos vissza nem térítendő állami támogatás javíthatna hitelgaranciával vagy kamattámogtással kiegészítve.

Hulladékfeldolgozó Gödöllőn. Vannak még távlatok az infrastruktúra csúcsáig Fotó: Kurucz Árpád/Magyar Nemzet

A körforgásos gazdaság kiépítésének jegyében teljesen új, a bio-, illetve élelmiszer-hulladék hasznosítására javasol infrastruktúrát kiépíttetni az MNB, miután a gyűjtési logisztika és a feldolgozó üzemek működése gazdasági hasznokkal járna. A víziközművek teljes körű, országos felújításáról szóló javaslatot tesz, de annak megvalósíthatóságáról nem szól a jegybank. Egyfelől nyitott kapukat dönget, hiszen a víziközmű-társaságok gördülő fejlesztési tervekkel rendelkeznek, vagyis a felújítások folyamatosak. Másfelől viszont az anyagi háttér nem áll rendelkezésre a vállalatoknál egy nagyobb léptékű modernizációra, hovatovább, az okosmérés kiépítésére sem.

Egyetértés mutatkozik az MNB és a kormány álláspontja között a természetes vizek értékként kezelésében, a folyami árterek víztároló kapacitásainak kihasználását célzó törekvésekben, az optimálisabb vízgazdálkodás kialakításában. Abban sem lehet vita, hogy a digitalizáció hullámát Magyarországnak meg kell lovagolnia, ideértve a szoftverfejlesztést, a digitális ügyintézés további terjesztését, vagy éppen az 5G adta lehetőségek maradéktalan kihasználását.