Kiemelte, hogy a június közepi mélypont óta ez már közel nyolcvanezres csökkenést jelent, tavasz óta pedig most először csökkent háromszázezer alá a regisztrált álláskeresők létszáma.
Az államtitkár hangsúlyozta: kormányzati cél, hogy enyhítsék a világjárvány hatásait, és olyan intézkedések szülessenek, amelyek minél több munkahelyet hoznak létre és tartanak meg.
Kitért arra, hogy a munkaerőpiacot több adatbázis alapján lehet jellemezni, így a Nemzeti Adó- és Vámhivatal (NAV) vagy a Központi Statisztikai Hivatal (KSH) adatai alapján, azonban a legpontosabb a regisztrált álláskeresőkre vonatkozóan az MFSZ adata.
Ismertette: szeptemberben közel 4,5 millióan dolgoztak Magyarországon, azon belül a legaktívabbnak számító 15–64 évesek között 70,3 százalék volt a foglalkoztatási ráta. Ezt a világjárvány okozta helyzethez képest jó adatnak nevezte.
Hozzátette: a magyar munkaerőpiacot több hatás érte az elmúlt időszakban, és kijelenthető, hogy szerkezetváltozás történik. Beazonosíthatók az ágazatok, ahol láthatóan csökken, vagy jelentősen nő a foglalkoztatás. Láthatóan csökkent a foglalkoztatottak száma a szállítás, raktározás, a feldolgozóipar vagy a vendéglátás területén – közölte az államtitkár. A vendéglátás katasztrofális helyzetben van, itt új szemléletre és kormányzati intézkedésekre van szükség, ami reményei szerint meg fog történni a korábbiakhoz hasonlóan.
Bodó Sándor közölte: ezzel szemben egy év alatt érdemben nőtt a foglalkoztatottak száma az IT-szektorban, 22 ezerrel, a szakmai, tudományos és műszaki tevékenység területén 17 ezerrel, az építőiparban 16 ezerrel és a kereskedelemben 13 ezerrel.
Kiemelte a szakmai, tudományos és műszaki tevékenységet, ahol a kormányzat a kutatás-fejlesztési és innovációs bértámogatással több mint 22 ezer munkahelyet védett meg mintegy 17,5 milliárd forintból, ami jelentősen hozzájárult az új munkahelyek létrejöttéhez is a szektorban.
A részmunkaidő arányáról elmondta: az júniusban érte el eddigi csúcspontját 6,5 százalékkal, ez szeptemberig 5,6 százalékra mérséklődött.
