Mária Terézia korában kezdődött és ma is tart. Mi az?

Szüksége van hárommilliárd forintra? Ha igen, nem kell mást tennie, mint öt számot helyesen megjelölni – papíron vagy online – az ötöslottó aktuális szelvényén. A vagyonszerzésnek ez a módja persze korántsem egyszerű, idehaza nagyjából az ország fele próbálkozik a helyes tippeléssel különféle időközönként. Hatvanhárom éve ötös lottózhatnak a hazai szerencsejátékosok, a lottó története ugyanakkor negyed évezredre tekint vissza. Összeállításunkból kiderül, hogyan került a lottó Mária Terézia udvarába, miért törölte el a játékot a Rákosi-diktatúra, majd a forradalom után miként éledt újjá, s fejlődött rövid idő alatt showműsorrá a kezdetben csepeli és pesterzsébeti művelődési házakban megtartott számhúzás.

Budapest, 1968. február 28. Őrsi József és felesége az OTP (Országos Takarékpénztár) Flórián téri fiókjában felveszi a 2 milliós főnyereményt a lottó hetedik játékhetén elért ötös találatért. MTI Fotó: Fényes Tamás Fotó: Fényes Tamás

Rákosi Mátyás mások mellett Apró Antal társaságában. A diktatúra a lottót sem kímélte
Fotó: MTI

Az ötöslottót sokáig, 34 éven keresztül havonta megtartott tárgynyeremény-sorsolás kísérte. Az első alkalommal több mint hétmillió szelvény érkezett játékba, amelyek mindegyike részt vett a tárgysorsjátékban is. Az első főnyeremény egy Wartburg személygépkocsi volt, ami akkoriban hatalmas értéknek számított. A tárgynyeremények sorát 1957 júniusától egészítették ki az ingatlanok, az öröklakások sorsolását 1973-ban fejezték be, addig 5005 lakás talált így gazdára. A lakások mellett 1958-tól családi házakat és üdülőket is kisorsoltak, 1976-ig összesen 224-et.

A Szerencsjáték Zrt. összeállításából – melynek elkészítésében Pálffy László játéktörténeti szakértő is közreműködött – kiderül még, hogy kezdetben pesti, csepeli és pesterzsébeti kultúrházakban húzták ki a nyerő számokat, de hamar, már 1957 nyarán különleges helyszínekre is utaztatták a lottósorsolást. A bevált gyakorlattól eltérve 1957. július 19-én a Kossuth-sétahajó fedélzetén sorsolták ki az ötöslottó nyerőszámait. Az 1962. március 9-i estére szervezett lottósorsolást és az azt megelőző szórakoztató műsort közvetítette a televízió. Ez volt az első eset, hogy az érdeklődők a lottószámok sorsolását a televízió képernyőjén kísérhették figyelemmel. A sorsolások nyilvánosak voltak, és hétről hétre újabb és újabb helyszínekre szervezték azokat, így például a budapesti Divatcsarnok, a Lottó Áruház is helyszínül szolgált.

Budapest, 1968. február 28. Őrsi József és felesége az OTP Flórián téri fiókjában felveszi a kétmilliós főnyereményt a lottó hetedik játékhetén elért ötös találatért. Nagy bőrönd kellett hozzá Fotó: Fényes Tamás/MTI

A ’90-es évek kezdetén a játék iránt az érdeklődés némileg csökkent. Ezért a Szerencsejáték Zrt. 1991-ben bevezette a teljes halmozódás rendszerét, aminek eredményeként, ha pár hétig nem született telitalálatos szelvény, a várható főnyeremény összege már több százmillió forintra rúgott. Ennek nyomán az ötöslottó egyre népszerűbb lett, és egészen napjainkig az állami játékszervező legismertebb terméke. Az új rendszer hihetetlen mértékű érdeklődést váltott ki: nemcsak a hazai játékosok álltak sorba a 1991 júniusára negyedmilliárd forintra hízott főnyereményért, hanem a szomszédos országokból is özönlöttek a játékosok. A megvásárolt szelvényszám az egekbe ugrott, a különböző lottózással foglalkozó könyvek is pillanatok alatt elfogytak a boltok polcairól. Júniusra a szelvényszám 21 millióra nőtt, a megnyerhető főnyeremény pedig rekordot döntött, meghaladta a negyedmilliárd forintot. Ez az 1991-es összeg a mai viszonyok között jócskán meghaladja a 2015-ös ötmilliárd forintos főnyeremény-rekordot. Végül az akkori 259 357 264 forintot négyfelé osztották, amely még így is tekintélyes összeget jelentett. 1993-ban technológiai újításokat vezettek be, amelyek révén megszűnt a szelvények kézi feldolgozása, és biztonságosabbá vált a játék. Néhány évvel később pedig már telefonon, illetve SMS-ben is lehetett fogadni, majd az internet térnyerése után az online fogadás is lehetővé vált a hazai játékosoknak.

A játék jelenlegi népszerűségét mi sem bizonyítja jobban, mint az, hogy a felnőtt lakosság 99 százaléka ismeri az ötöslottót, és 55 százaléka játssza valamilyen rendszerességgel. A Szerencsejáték Zrt. kutatásai szerint a játékosok azért szeretik az ötöslottót, mert hagyománnyal bír, egyszerűek a szabályai, és nagy a főnyeremény. Ezúttal hárommilliárd forint.