Mária Terézia korában kezdődött és ma is tart. Mi az?

Szüksége van hárommilliárd forintra? Ha igen, nem kell mást tennie, mint öt számot helyesen megjelölni – papíron vagy online – az ötöslottó aktuális szelvényén. A vagyonszerzésnek ez a módja persze korántsem egyszerű, idehaza nagyjából az ország fele próbálkozik a helyes tippeléssel különféle időközönként. Hatvanhárom éve ötös lottózhatnak a hazai szerencsejátékosok, a lottó története ugyanakkor negyed évezredre tekint vissza. Összeállításunkból kiderül, hogyan került a lottó Mária Terézia udvarába, miért törölte el a játékot a Rákosi-diktatúra, majd a forradalom után miként éledt újjá, s fejlődött rövid idő alatt showműsorrá a kezdetben csepeli és pesterzsébeti művelődési házakban megtartott számhúzás.

Budapest, 1968. február 28. Őrsi József és felesége az OTP (Országos Takarékpénztár) Flórián téri fiókjában felveszi a 2 milliós főnyereményt a lottó hetedik játékhetén elért ötös találatért. MTI Fotó: Fényes Tamás Fotó: Fényes Tamás

Modern stúdióban, egyfajta show keretei között sorsolják ki manapság hétről hétre az ötöslottó nyerőszámait, a húzás valójában műsorszámmá nőtte ki magát, emellett a játék több millió ember életének lett szerves része. Idehaza ugyanis a lakosság fele játszik több-kevesebb rendszerességgel az aktuális nyereményért, ezen a héten majdnem hárommilliárd forintért. A lottózás ugyanakkor nem modern szokás – derült ki abból a történelmi visszatekintésből, amelyet a Szerencsejáték Zrt. készített a Magyar Nemzetnek. Eszerint – mint azt történészek megállapították – a késő középkori eredetű játékot maga a híres Casanova ismertette meg Mária Terézia udvarával. Az első budai sorsolás 1770. szeptember 2-án zajlott a mostani Batthyány téren. Az akkor lutrinak nevezett játékon kilencven számból ötöt sorsoltak ki, tehát a ma is működő formulával kezdődött a történet. Ezután, 1896-ban bevezették az úgynevezett osztálysorsjátékot. Ennek lényege szerint először a tétet tevők felét kihúzták, ők visszakapták a tétjüket nyereményként. Akik nem voltak szerencsések, azok között a következő héten kisorsoltak egy jóval nagyobb nyereményt, igaz, itt már csak a játékosok néhány százalékát húzták ki. Ez így ment heteken keresztül, mígnem a lezárásnál lehetett a legnagyobb nyereményért izgulni. Az elképzelés nagy sikert aratott, a játék nyeresége jelentős mértékben segítette a millenniumi kiállítás megrendezését. Az ekkora már elterjedt ötös lottó számára azonban az osztálysorsjáték megjelenése népszerűségcsökkenést jelentett.

Mária Terézia. Lottókirálynő?

A századforduló környékén már sors- és szerencsejátékok százai közül választhattak a polgárok. Sikeresek voltak például az úgynevezett jótékony sorsjátékok is, amelyekkel többek közt a Mátyás-templom felújításának vagy a Tisza szabályozásának költségeit kívánták fedezni.

Az 5/90-es formátumot a Rákosi-diktatúra beszüntette, mivel az imperializmus fenyegetését látta benne. Az ötöslottó visszatérésére a forradalom utánig, 1957-ig kellett várni, és tulajdonképpen innen indult a mai játék 63 éve íródó története. Az akkori állami vezetés a lakásépítéseket támogatandó döntött úgy, hogy visszahozza az ötös lottót. A mintát egyébként a totó adta, amelynek bevételeiből a sportot támogatta akkor az állam. A lottót a lakástámogatási programmal kötötték össze: a nyereségből lakásokat épített az állam, de ezek egy részét ki is sorsolták a szerencsések között, ezek voltak az úgynevezett lottóházak. A budapesti Nagykörúton több lakóépület is hirdeti, hogy a lottót 1957-ben a lakásépítés támogatására vezették be.

Rákosi Mátyás mások mellett Apró Antal társaságában. A diktatúra a lottót sem kímélte
Fotó: MTI

Az ötöslottót sokáig, 34 éven keresztül havonta megtartott tárgynyeremény-sorsolás kísérte. Az első alkalommal több mint hétmillió szelvény érkezett játékba, amelyek mindegyike részt vett a tárgysorsjátékban is. Az első főnyeremény egy Wartburg személygépkocsi volt, ami akkoriban hatalmas értéknek számított. A tárgynyeremények sorát 1957 júniusától egészítették ki az ingatlanok, az öröklakások sorsolását 1973-ban fejezték be, addig 5005 lakás talált így gazdára. A lakások mellett 1958-tól családi házakat és üdülőket is kisorsoltak, 1976-ig összesen 224-et.

A Szerencsjáték Zrt. összeállításából – melynek elkészítésében Pálffy László játéktörténeti szakértő is közreműködött – kiderül még, hogy kezdetben pesti, csepeli és pesterzsébeti kultúrházakban húzták ki a nyerő számokat, de hamar, már 1957 nyarán különleges helyszínekre is utaztatták a lottósorsolást. A bevált gyakorlattól eltérve 1957. július 19-én a Kossuth-sétahajó fedélzetén sorsolták ki az ötöslottó nyerőszámait. Az 1962. március 9-i estére szervezett lottósorsolást és az azt megelőző szórakoztató műsort közvetítette a televízió. Ez volt az első eset, hogy az érdeklődők a lottószámok sorsolását a televízió képernyőjén kísérhették figyelemmel. A sorsolások nyilvánosak voltak, és hétről hétre újabb és újabb helyszínekre szervezték azokat, így például a budapesti Divatcsarnok, a Lottó Áruház is helyszínül szolgált.

Budapest, 1968. február 28. Őrsi József és felesége az OTP Flórián téri fiókjában felveszi a kétmilliós főnyereményt a lottó hetedik játékhetén elért ötös találatért. Nagy bőrönd kellett hozzá Fotó: Fényes Tamás/MTI

A ’90-es évek kezdetén a játék iránt az érdeklődés némileg csökkent. Ezért a Szerencsejáték Zrt. 1991-ben bevezette a teljes halmozódás rendszerét, aminek eredményeként, ha pár hétig nem született telitalálatos szelvény, a várható főnyeremény összege már több százmillió forintra rúgott. Ennek nyomán az ötöslottó egyre népszerűbb lett, és egészen napjainkig az állami játékszervező legismertebb terméke. Az új rendszer hihetetlen mértékű érdeklődést váltott ki: nemcsak a hazai játékosok álltak sorba a 1991 júniusára negyedmilliárd forintra hízott főnyereményért, hanem a szomszédos országokból is özönlöttek a játékosok. A megvásárolt szelvényszám az egekbe ugrott, a különböző lottózással foglalkozó könyvek is pillanatok alatt elfogytak a boltok polcairól. Júniusra a szelvényszám 21 millióra nőtt, a megnyerhető főnyeremény pedig rekordot döntött, meghaladta a negyedmilliárd forintot. Ez az 1991-es összeg a mai viszonyok között jócskán meghaladja a 2015-ös ötmilliárd forintos főnyeremény-rekordot. Végül az akkori 259 357 264 forintot négyfelé osztották, amely még így is tekintélyes összeget jelentett. 1993-ban technológiai újításokat vezettek be, amelyek révén megszűnt a szelvények kézi feldolgozása, és biztonságosabbá vált a játék. Néhány évvel később pedig már telefonon, illetve SMS-ben is lehetett fogadni, majd az internet térnyerése után az online fogadás is lehetővé vált a hazai játékosoknak.

A játék jelenlegi népszerűségét mi sem bizonyítja jobban, mint az, hogy a felnőtt lakosság 99 százaléka ismeri az ötöslottót, és 55 százaléka játssza valamilyen rendszerességgel. A Szerencsejáték Zrt. kutatásai szerint a játékosok azért szeretik az ötöslottót, mert hagyománnyal bír, egyszerűek a szabályai, és nagy a főnyeremény. Ezúttal hárommilliárd forint.