Matolcsy György: Nagy változásokat kell végrehajtani

A Monetáris Tanács december 15-i ülését követően Matolcsy György, a jegybank elnöke, valamint Kandrács Csaba, Virág Barnabás és Patai Mihály, a jegybank alelnökei online sajtótájékoztatót tartottak. Egyrészt beszámoltak a kamatdöntésről, miszerint az MNB Monetáris Tanácsa változatlanul hagyta a kamatkondíciókat, másrészt értékelték az év pénzügyi és közgazdasági folyamatait.

Matolcsy György elmondta, hogy az elmúlt száz év ötödik legnagyobb gazdasági visszaesését éljük át, ez egy fekete év. Az ilyen évek általában háborúkhoz, forradalomhoz, a rendszerváltáshoz, világválságokhoz kötődtek, ez pedig most egy pandémiához, soha nem látott módon. A legnagyobb visszaesés tíz százalék fölötti mértékben 1991-ben volt, majd 1940-ben hét százalék, 2009-ben és 1990-ben 6,7 százalék, most pedig 6,5 százalék. A mostaninál kisebb, de megemlítendő 1931 és 1956 a 4,5 százalék körüli mértékkel.

A jelenlegi krízis három területen jelentkezik: egy egészségügyi válság, egy lelki válság és egy gazdasági válság hármasát éljük most át. Miután a járvány az egész világot érinti, érdemes összehasonlítani a gazdasági helyzetünket más európai gazdaságokkal.

A járvány előtt, 2010 és 2019 között a gazdaság gyorsan zárkózott fel az EU átlagához, miközben minden makrogazdasági mutató jó volt, a gazdaság kiemelkedően teljesített. Nálunk jobb eredményt csak Románia, Észtország és Lengyelország tudott elérni ebben az időszakban.

A mostani visszaesésünk az eurózónához képest viszonylag kisebb, viszont az eurózónán kívüli országok közül nálunk kisebb visszaeséssel úszta meg Lengyelország, Románia, Szlovénia és a balti államok, általában azok az államok, amelyek korábban is jobban teljesítettek. A legjobb adatot, 2,5 százalékos visszaesést Lettország tudja felmutatni.

Az MNB Monetáris Tanácsa ma megerősítette azokat a programokat, amelyek megakadályozzák, hogy kialakuljon egy pénzügyi válság. Az év folyamán egy pillanatra sem ingott meg pénzügyi rendszerünk, végig stabil maradt. Az MNB 5800 milliárd forinttal több programban tartotta fenn a gazdaságot. A többi között ide tartozik a Növekedési hitelprogram, a Növekedési kötvényprogram, a jegybanki állampapír-vásárlások, jelzáloglevél-vásárlások, valamint a jegybanki osztalék kifizetése. Mindez együttesen a GDP több mint tíz százalékát jelenti. A jegybank így az unióban kiemelkedő módon támogatta a gazdaság, a kormány és a családok lehetőségeit, mégpedig úgy, hogy a jegybanki mérleget 24-ről negyven százalék fölé emelték. Ezt csak úgy lehetett megvalósítani, hogy 2013-tól konszolidálták a jegybanki mérleget.

Matolcsy György hangsúlyozta, hogy a jövőben más iránya lehet a gazdaságpolitikának, mint 2013 és 2019 között, szükséges nagy változásokat kell végrehajtani például a lakáspolitika, a nyugdíjrendszer vagy az egészségügy területén: ezek strukturális reformok.

Kell egy nagy makrogazdasági terv, emellett egy fejlesztési terv és egy versenyképességi terv a következő időszakra. Fontos a növekedés helyreállítása, ugyanakkor rendkívül fontos az egyensúly is. Ez 2022-ig nem áll helyre, utána azonban szigorúan ezt kell tenni, mivel a túlzott adósságból később csak baj van – magyarázta.

Virág Barnabás alelnök beszámolt az inflációs adatokról: ez idén 3,4 százalék, így már negyedik éve alakul a jegybanki toleranciasávon belül. Év közben volt egy megugrás, ez azonban a járványhoz kötődő egyszeri hatás volt. Előretekintve: az infláció változékonysága fennmaradhat egy darabig, a bázishatások inflációemelést okoznak (dohánytermékek adója), ugyanakkor megjelennek a dezinflációs hatások is az eurózóna felől. Jövőre 3,5 százalékos inflációra számít az MNB, 2022-től kezdve három százalék lehet a mérték. A következő években nagyjából négy százalék körüli gazdasági növekedési ütemmel lehet kalkulálni.