Lefejtették és visszagázosították a horvátországi Krk-terminálon azt az első cseppfolyósított gázszállítmányt (LNG), amely Magyarországra érkezik. Az MVM Csoporthoz tartozó Magyar Földgázkereskedő Zrt. (MFGK) horvátországi leányvállalata, az MFGK Croatia vette át és továbbítja az energiahordozót. A szállítmány a Tristar Rubyn érkezett, a tankerhajó 12 éves, 289 méter hosszú és 44 méter széles, 155 ezer köbméter LNG-t képes szállítani – tájékoztatott az MVM. A szállítóhajó január 1-jén kötött ki a Krk-terminálon 91 millió köbméter gázegyenértékű LNG-szállítmánnyal.
Az esemény egyúttal a Magyarországnak és Horvátországnak is stratégiai jelentőségű új földgázellátási útvonal részét képező létesítmény kereskedelmi üzembe állását
és az MFGK Krk-terminálbeli szerepvállalásának kezdetét is jelentette.
Az MFGK 2020. június 5-én írta alá azt a megállapodást, amely szerint megközelítőleg hétéves leszállításra összesen 6,75 milliárd köbméter kapacitást kötött le, a január 1-jei szállítmány a csomag első eleme.
A Krk LNG-terminál üzembe állásával és az LNG-beszerzés elindításával új korszak kezdődik a magyar földgázellátásban: valódi forrás- és útvonal-diverzifikáció nyílt meg Magyarország előtt, amely az MFGK révén kereskedelmi összeköttetésbe került a globalizálódó LNG-piaccal. Így a magyar piacon és a régióban eddig nem elérhető földgázforrásokhoz és új piaci szereplőkhöz is közvetlenül hozzáfér, a terminálba kizárólag nyugat-európai piaci szereplőktől érkezik az LNG.
Fotó: MFGK
A MVM jelezte, hogy a társaságcsoport a 2020-ban alapított MFGK Croatia révén közvetlenül is a horvátországi földgázpiacra lépett, ez pedig illeszkedik az MVM hat piacot (Ausztria, Szlovákia, Csehország, Horvátország, Szerbia, Románia) célzó regionális növekedési stratégiájába.
A Krk LNG-ben való magyar szerepvállalás kérdését a kormány kiemelt fontosságúként kezelte, ezért az új Nemzeti energiastratégiában is szerepel.
Ennek oka az, hogy Magyarországnak gazdaságstratégiai, nemzetstratégiai és nemzetbiztonsági érdeke is az, hogy több forrásból és több útvonalon érkezzen a területére földgáz. Emiatt hazánknak kiemelt érdeke fűződött a horvátországi Krk-szigeten épült, évi 2,6 milliárd köbméter kapacitású LNG-visszagázosító terminál üzembe állásához.
A Krk-terminál az Európai Unió földgázforrás- és útvonal-diverzifikációs törekvéseibe is illeszkedik, mivel a terminál az észak–déli gázfolyosó egyik végpontja, a közép- és délkelet-európai energetikai összeköttetésekről szóló kezdeményezés (CESEC) egyik prioritásprojektje, továbbá a 2016-ban elfogadott, a cseppfolyósított földgázra és a földgáztárolásra vonatkozó uniós stratégiával is összhangban van. Az EU az Európai Hálózatfinanszírozási Eszközből (CEF) 101,4 millió euróval támogatta a terminál megvalósulását.
Azerbajdzsánból Nyugatra
A múlt év utolsó napján indította el Európába irányuló földgázexportját Azerbajdzsán a transzadriai vezetéken (TAP), amely a déli gázfolyosó része – jelentette a távirati iroda. A mintegy 38 milliárd dollár összköltségű déli gázfolyosó 3500 kilométer hosszú, hat országon keresztül futó vezetékhálózat-projekt, amelyben a Kaszpi-tengerben fekvő Şah Deniz mezőről (amely a világ legnagyobb gázlelőhelye) a már korábban megépült dél-kaukázusi (SCP) és transzanatóliai (TANAP), valamint az ősszel átadott TAP vezetéken keresztül szállítják a földgázt Nyugatra. Azerbajdzsán az új útvonalon 25 éven át évente tízmilliárd köbméter gázt szállít Európába, ezenfelül évi nyolcmilliárdot Törökországba. A török szakasz már korábban megépült, azon 2018 nyara óta érkezik az azeri földgáz.
