Magyarország gázellátásában komoly előrelépést jelent, hogy január 1-jétől elkezd üzemelni Horvátországban a cseppfolyós gázt fogadó Krk-terminál – szögezte le a külgazdasági és külügyminiszter, miután videókonferencián egyeztetett Kadri Simsonnal, az Európai Bizottság energiaügyi biztosával.
Magyarország 2021. január elsejétől évente egymilliárd köbméternyi kapacitást kötött le, ez azt jelenti, hogy a jövő évtől először jelenik meg közvetlenül cseppfolyósított földgáz – visszagázosított formában – a magyar energiaellátásban.
A tárcavezető a távirati irodának adott nyilatkozatában emlékeztetett arra is, hogy az Európai Bizottság százmillió euróval támogatta a Krk szigeti LNG-terminál megépítését. – Ha a működés tapasztalatai kedvezőek lesznek, akkor remélhetőleg a terminál kapacitásának bővítése is felmerül, és még nagyobb szerepet játszhat a cseppfolyósított gáz a magyar energiaellátásban. A Shellel kötött megállapodás az első olyan hazai energiavásárlási szerződés, amely nem orosz forrásra, de mégis hosszú távra vonatkozik – jelentette ki.
A miniszter az energiaügyi biztossal a paksi atomerőmű új blokkjainak építéséről is tárgyalt. Jelezte: a magyar álláspont szerint az európai zöld célokat, a károsanyag-kibocsátás csökkentésére vonatkozó célkitűzéseket csak akkor lehet teljesíteni, ha a nukleáris energiát is a természetbarát áramtermelési módok között tartják számon. Erről folyamatos a vita az Európai Unióban, az európai országok fele használja a nukleáris energiát, a másik fele elutasítja.
– A tények a mi oldalunkon vannak, a nukleáris energia tiszta, olcsó és biztonságos formája az áram előállításának
– fogalmazott Szijjártó Péter. Hozzátette, hogy Magyarország a paksi atomerőmű kapacitásának fenntartását szolgáló beruházás során minden európai és nemzetközi jogszabályt betart, és folyamatosan konzultál az Európai Bizottsággal az építkezés ideje alatt.
