Éppúgy, mint a védőoltással szembeni lakossági ellenállás, valamint a vakcinák késlekedése miatt elhúzódó kilábalás, a pozitív kockázatok megvalósulása és a felhőtlen eufória is irányíthatja a következő hónapok hazai gazdasági folyamatait. Túl sok a változó körülmény, s így a bizonytalanság is – fogalmazott a Takarékbank vezető elemzője a 2021-re adott legfrissebb makrogazdasági elemzésük bemutatóján. Suppan Gergely kifejtette: a bruttó hazai termék (GDP) visszaesésének tavalyra várt 4,7 százalékos mértékét is azért rontották mostanra 5,3 százalékra, mert a járvány második hulláma nagyobb változásokat hozott, mint amire számítottak. Ahogyan erre az évre is óvatosabb prognózist tettek közzé: 7,2 százalék helyett 2021-re 6,8 százalékos gazdasági növekedést tartanak reálisnak. Sőt, további kettő, egy optimistább és egy pesszimistább forgatókönyvet is készítettek.
– A meghosszabbított korlátozó intézkedések miatt a tavaly egyes ágazatokban megkezdődött pozitív irányú visszarendeződés nem lesz elég ahhoz, hogy az idei első negyedévben már ne legyen visszafogott a gazdaság teljesítménye.
Bár az ipar és az építőipar idei, éves növekedése együttesen akár több mint 3,5 százalékponttal járulhat hozzá a 2021-es GDP-növekedéshez, több ágazat – a turizmus, az utazáshoz kapcsolódó egyéb szolgáltatások, a rendezvényszervezés, a szórakozás, a szabadidős, kulturális és sporttevékenységek – csak a vírus elleni vakcina tömeges alkalmazásával állhat helyre – mutatott rá Suppan Gergely. Európai viszonylatban most az látszik, hogy Magyarország a negyedéves, valamint éves visszaesések és felpattanások alapján a középmezőnyben foglal helyet.
A Takarékbank előrejelzése szerint a következő hónapokban 3 százalék alatt maradhat az infláció, ami azonban áprilisban az üzemanyagárak egy évvel ezelőtti alacsony bázisára miatt rövid időre felpattanhat 5 százalékra. Mindezzel együtt Suppan Gergelyék idén 3,7 százalékos átlagos inflációra számítanak, kamatemelést nem várnak, az infláció tavaszi hónapokban várható megugrása miatt viszont az MNB óvatos maradhat a lazítással. A forint árfolyamában sem kalkulálnak érdemi változással: az euróval szemben a hazai fizetőeszköz maradhat a 360-as sávban.
A vezető elemző kitért arra is, hogy idén 3,9-4 százalékra mérséklődhet a 2020-ban szerintük 4,3 százalékot elérő munkanélküliségi ráta, a járvány által nem érintett területeken pedig továbbra is magas maradhat a bérdinamika. Az átmenetileg megugró költségvetési hiány, valamint a nominális GDP várható stagnálása miatt az államadósság tavalyi GDP-arányos mértéke 77,6 százalékra emelkedhet, azonban a következő években ismét csökkenő pályára állhat, így 2021-ben 74,8 százalékra, 2022-ben 72 százalékra süllyedhet – emelte ki Suppan Gergely.
