Fejlesztésekben bíznak a székelyföldi önkormányzatok

A települések lehetőséget kapnak arra, hogy az utak mentén található műemlékeket felújítsák és tovább javítsák a turisztikai infrastruktúrát.

Autópálya építése Romániában Fotó: Oláh Tibor

A székelyföldi önkormányzatok abban bíznak, hogy komoly fejlesztési lehetőségeket biztosít számukra az elfogadás előtt álló helyreállítási alap, amely az uniós pénzekre épül. Hegedüs Csilla, az európai beruházások és projektek minisztériumának államtitkára nemrég arról beszélt, hogy

az alapra forrásaira Románia minden önkormányzata, illetve intézménye pályázhat.

A Romániai Magyar Demokrata Szövetség (RMDSZ) politikusa ismertette azt a tizenhárom turisztikai utat is, amelyet a programba belefoglaltak, és amely között néhány út Székelyföld látványosságait is tartalmazni fogja. A Székely Hírmondó beszámolója szerint ilyen például a háromszéki kúriák a vagy az ásványvizek útja. Ezeknek köszönhetően a települések lehetőséget kapnak arra, hogy az utak mentén található műemlékeket felújítsák, kialakítsák és tovább fejlesszék a turisztikai infrastruktúrát. Mindez hozzájárulna az új munkahelyek teremtéséhez, a régió gazdasági fejlődéséhez is.

A székelyföldi gazdaság minden ágazatán nagyot segítene a térséget érintő autópályák, gyorsforgalmi utak minél előbbi megépítése

Romániának a következő hat évre harmincmilliárd euró áll a rendelkezésére, a kidolgozott tervek pedig lehetővé teszik a beruházások megvalósítását, a gazdasági növekedést, megerősítik az oktatást, fejlesztik az egészségügyet és nagy, infrastrukturális beruházásokra is sor kerül. Illyés Gergely politológus a Magyar Nemzetnek elmondta: a bukaresti kabinet nagyon komolyan gondolja, hogy ezekből az uniós pénzekből fognak mindent megvalósítani az elkövetkező években, 2026-ig ebből a forrásból próbálják megreformálni Romániát. A Nemzetpolitikai Kutatóintézet munkatársa úgy vélte,

a uniós források tekintetében az RMDSZ részvétele a döntéshozatalban előnyt jelent a magyarlakta térségek számára, hiszen Románia még mindig egy központosított állam.

Édler András, a Kovászna Megyei Kereskedelmi és Iparkamara elnöke lapunk megkeresésére arról tájékoztatott, hogy a helyreállítási alap nagy része az önkormányzatokhoz jut, illetve kormány szintű intézkedések döntenek majd ezen alapok felhasználásáról. – Gondolok itt a zöldprogramokra, az egészségügyre, oktatásra, valamint a közintézmények digitalizációjára. Utóbbi nagyon fontos, de fejjel kellene csinálni. Nem kell feltalálni a spanyol viaszt, hanem át lehet venni egy működőképes rendszert más országból, például Magyarországról az ügyfélkaput. Jó lenne, ha ezekből az alapokból olyan székelyföldi fejlesztések is finanszírozáshoz jutnának, amelyek kitörési pontot jelentenek, így a turizmus terén a kúriák, kastélyok, fürdők jobb elérhetősége, népszerűsítése és piacra helyezése, illetve a turizmushoz elengedhetetlen bicikliutak fejlesztése. Szintén nagy segítség lenne a pandémia által ellehetetlenített vállalkozások tevékenységének diverzifikálására, azaz sokszínűvé tételére nyújtott támogatás, illetve az újrakezdéshez szükséges támogatás – fogalmazott a szakértő. Édler szerint a székelyföldi gazdaság minden ágazatán nagyot segítene a térséget érintő autópályák, gyorsforgalmi utak minél előbbi megépítése.