Januárjában a teljes munkaidőben alkalmazásban állók bruttó átlagkeresete 411 ezer forint, a kedvezmények nélkül számolt nettó átlagkereset pedig 273 300 forint volt, mindkettő 9,5 százalékkal magasabb, mint egy évvel korábban. A bruttó keresetek a vállalkozások körében 8,5 százalékkal, a költségvetésben, az egyes előmeneteli rendszerek ütemezett béremeléseivel (orvosok, bírák, ügyészek, bölcsődei dolgozók) összefüggésben, ezt jelentősen meghaladóan – 13,3 százalékkal – nőttek – ismertette a Központi Statisztikai Hivatal.
A reálkereset 6,6 százalékkal emelkedett, a fogyasztói árak előző év azonos időszakához mért, 2,7 százalékos növekedése mellett.
A bruttó átlagkereset a pénzügyi és biztosítási tevékenység gazdasági ágban volt a legmagasabb (714 900 forint), a szálláshely-szolgáltatás, vendéglátás területén a legalacsonyabb (247 500 forint).
– A keresetek januári magas emelkedése mindenképpen pozitív meglepetést jelent, ennél jóval alacsonyabb mértékű növekedésre lehetett számítani. A keresetek emelkedése az adatok szerint a versenyszférában volt kisebb és a közszférában nagyobb – az utóbbi esetében fontos szerepe volt néhány kiemelt csoport, például az orvosok béremelésének – kommentálta a számokat Regős Gábor. A Századvég Gazdaságkutató makrogazdasági üzletágának vezetője jelezte: az egyes ágazatokban a béremelések átlagos mértéke nagyban különbözött, természetesen a válságot elszenvedő szektorban nem volt jellemző a keresetek növelése. A következő hónapok statisztikái a minimálbér-emelés februári időpontja miatt lesznek érdekesek: mennyire előlegezték meg ezt a cégek januárban, és így mennyire volt a februári emelés effektív. – A bérek emelkedése a korlátozások feloldása után segítheti a gazdaság ismételt növekedési pályára állását a fogyasztás bővülésén keresztül – tette hozzá.
