Sikeres a patrióta gazdaságpolitika

– A piacgazdaságban a legnagyobb anyagi jólétet mindig a patrióta gazdaságpolitika hozta el – mondta a Magyar Nemzetnek György László. Az Innovációs és Technológiai Minisztérium gazdaságstratégiáért és szabályozásért felelős államtitkára szerint a baloldali liberális gazdaságpolitikusok úgy viselkednek, mintha nem lenne elég önbizalmuk. Nem hisznek abban, hogy Magyarország képes olyan teljesítményre, amelyre építeni lehet. Ilyen hozzáállással viszont nem lehet a magyar érdekeknek érvényt szerezni.

Tavaly a járvánnyal egy biztos alapokon álló ország nézhetett szembe - hangsúlyozta az államtitkár Fotó: Vogt Gergely Forrás: Forrás: Vogt Gergely

– Az biztos, hogy ebből a szempontból például Amerikában teljesen mindegy, milyen politikai nézetű az adott kormánypárt. Barack Obama például 2012-ben patrióta programot hirdetett, más kérdés, hogy később Donald Trumpnak hitték el a választók, hogy valóban patrióta. Joe Biden azonban szintén ilyen irányban indult el. Februárban bejelentette, hogy felülvizsgálják az alapvető termékek és a kulcságazatok beszállítói láncait annak érdekében, hogy az Egyesült Államokat a kulcsfontosságú ágazatokban újra önellátóvá tegyék.

– Bokros Lajos nemrégiben hosszan ecsetelte egy cikkben, hogy milyen pénzügyi és gazdasági megoldásokat látna szívesen Magyarországon. Ő például külföldi szakértőket is bevonna az állami közbeszerzések döntéshozatali folyamatába. El lehet azt képzelni, hogy mondjuk Franciaországban mások mellett magyarok döntsék el, hogy milyen cég nyerjen el egy állami megrendelést?

– Erre egy történettel válaszolok. Két büszke országról van szó, az egyik egy EU-s tagállam, a másik nem. Az európai nagyvállalat képviselője elutazott a másik államba, hogy részt vegyen egy közbeszerzési projektben. Az ötcsillagos szállodában egy boríték várta. A következő volt benne: „Kedves uram, tudjuk, hogy miért jött, ám ennek az országnak is vannak olyan cégei, amelyek a közbeszerzésben leírt feltételeknek és feladatoknak mindenben megfelelnek. A borítékban talál egy első osztályra szóló repülőjegyet, amellyel a tárgyalást meg sem várva visszautazhat hazájába.” Mindezzel csak azt akarom mondani, hogy a patriotizmusnak sokféle változata van, akár olyan is, ami az EU-ban elképzelhetetlen.

Könnyű viszont belátni, hogy ha Magyarország külföldieket vonna be a saját döntéseibe, akkor az oda vezetne, ahová 2008-ra kerültünk: elveszítenénk önrendelkezésünket, ki lennénk szolgáltatva a külső hitelezőink akaratának.

– Nyilván az sem nevezhető nemzeti érdekérvényesítésnek, ha a stratégiai ágazatok vállalatait külföldi tulajdonba adják. Ezen a téren is változott 2010 után a gyakorlat. Most mit mutatnak az arányok a kulcsfontosságú területeken?

– A magyar gazdasági vagyon nagyon jelentős részét privatizálták külföldieknek. Hatalmas összegeket vittek ki profit címén az országból. Ennek a többi között az lett a következménye, hogy 2006-ra Sierra Leone után GDP-arányosan Magyarország volt a hetedik legeladósodottabb állam a világon. Ezért ért minket ilyen kiszolgáltatottan a 2008-as válság. Ezzel szemben 2010 óta az energiaszektorban 29-ről 59 százalékra növeltük a hazai tulajdoni hányadot, a bankszektorban 40-ről 57 százalékra, továbbá számos területen működnek nemzetközileg is versenyképes magyar vállalkozásaink. Ez is hozzájárult ahhoz, hogy 2020-ban a járvánnyal egy biztos alapokon álló ország nézhetett szembe.

– Az említett szektorokon túl nem titkolt szándéka a kormánynak, hogy a kiskereskedelemben és az építőanyag-gyártás területén is bővüljön a magyar tulajdonosi hányad. Itt mi a helyzet?

– Van teendő még ezen a területen. Minden kiemelt ágazatban – úgy az iparban, mint a kereskedelem és a szolgáltatások területén – arra törekszünk, hogy az uniós előírások betartásával segítsük a magyar tulajdonban lévő vállalatok megerősödését, piacszerzését. Minden ország így jár el, amely saját nemzeti érdekeit tartja szem előtt. Ez a helyzet a tudással is. Ezért kap kiemelt szerepet a gazdaság újraindításában a felsőoktatás fejlesztése. Az egyetemek azok a „szentélyeink”, amelyek közül sok a világ élvonalába tartozik. Az 1500 milliárd forintos fejlesztéseknek köszönhetően a felsőoktatásban biztosított az a technológiai háttér is, amely ma már elengedhetetlen a versenyképes fejlődéshez. Az ­egyetemeink egyfajta kapuk, amelyeken keresztül a tudás két irányban áramlik: egyrészt befelé, ezzel lépést tartunk a világgal, másrészt kifelé, tehát a magyar tudósok „szállítanak” megoldásokat a világ kihívásaira. A gazdasági gyakorlat szintjére lefordítva, az egyetemi fejlesztések tesznek bennünket képessé arra, hogy a világ meghatározó szereplői ránk bízzák az előttük álló helyzetek megoldását. Ezek a szereplők uralják a világpiacokat, ők ismerik fel legelőször az új üzleti lehetőségeket és a kiaknázásukhoz kapcsolódó feladatokat. Aki pedig ezekre a legjobb és a leg­gyorsabb válaszokat adja, sokat profitálhat belőle, jól jövedelmező munkahelyek, nagy nyereséget elérni képes start­upok formájában.

– Az újraindítási terv milyen programokkal segíti a magyar vállalkozásokat, hogy megállják a helyüket a külföldi piacokon is?

– A kormány 2020 márciusa óta 970 milliárd forintnyi beruházás támogatásáról döntött, ami csaknem 2000 milliárd forintnyi fejlesztés megvalósulásához járul hozzá. Az újraindítást emellett számos további intézkedéssel segítjük. Ilyenek például az ágazati bértámogatási programok, a tízmillió forintos gyorskölcsön, valamint az új építésű ingatlanok esetében a kedvezményes, ötszázalékos forgalmi adó. Vannak olyan tőkeprogramjaink is, mintegy 2000 milliárd forint értékben, melyek szintén ezt a célt szolgálják. Elérhetők továbbá kedvezményes kamatozású, államilag támogatott hitelek, amelyekből közel 3000 milliárd forint jutott el a gazdaság szereplőihez egy év alatt. Zászlóshajó programjaink közé tartozik például a Magyar multi program, amellyel a nagy növekedési képességű hazai cégeket segítjük az előrelépésben. A zöldgazdaság területén nagyon jelentős piacbővülés várható, ezért kiemelt cél az itt működő cégek támogatása. Ezért hoztuk létre a Zöld nemzeti bajnokok programot. Sok minden megváltozik majd a válság lecsengésével, erősebb lesz a verseny az országok között. Többek között azért helyeztük a beruházások támogatását a középpontba, mert ez a munkahelyek megerősítésének záloga. Ez azért is fontos, mert amikor az élet visszatér a normális kerékvágásba, akkor nemcsak hogy ott akarunk lenni a rajtvonalnál, de mi szeretnénk majd a leg­gyorsabban elstartolni.