Magyar kézben biztos az ellátás

Tíz év alatt megduplázódott a nemzeti vagyon aránya a hazai energetikai szektorban, ami kiváló geopolitikai lehetőségeket jelent – mondta lapunknak Hortay Olivér, a Századvég Gazdaságkutató energetika üzletágának vezetője. A szakértő a tegnap bejelentett Opus-Tigáz ügylet kapcsán nyilatkozott.

A társaság pusztaedericsi létesítményében már villanymotoros kompresszorok működnek Forrás: MFGT

– Magyarországon a privatizáció során az energiaszektor jelentős része olyan multinacionális energiavállalatokhoz került, amelyek a külföldi központjuk által diktált profitcélokat követték és érzéketlenek voltak a magyar fogyasztók problémáira. A gyakorlat 2008 és 2010 között jelentős társadalmi feszültségeket okozott, mert

a külföldi energiavállalatok – nemzetközi összehasonlításban is kiugró mértékű – áremelése számos, a gazdasági válság miatt egzisztenciálisan nehéz helyzetbe kerülő családnak okozott elviselhetetlen terhet

– kommentálta a Magyar Nemzet felkérésére Hortay Olivér, a Századvég Gazdaságkutató energetika üzletágának vezetője azt a bejelentést, amely szerint újabb energetikai infrastruktúra kerül magyar kézbe. Az Opus Global Nyrt. arról tájékoztatott, hogy aláírta a svájci központú MET-csoporttal az MS Energy Holding AG ötven százalékának megvásárlásáról szóló szerződést, amellyel 49,57 százalékos részesedést szerez a Tigáz Földgázelosztó Zrt.-ben. A március 11-i keltezésű dokumentum értelmében az Opus irányítási jogot is szerez, a tranzakció várhatóan március 31-én zárul. A MET egyúttal megvásárolja az Opustól a 77 MW-os buzsáki napelempark száz százalékát.

A pusztaedericsi földgáztárolót az E.Ontól vásárolta vissza az állami Magyar Földgáztároló Zrt.
Fotó: MFGT

– Az energiaszektorban működő vállalatokkal kapcsolatban – azok gazdasági teljesítménye mellett – felmerül az a kérdés is, hogy hogyan szolgálják az energiarendszerrel szemben támasztott komplex társadalmi elvárásokat – fűzte hozzá Hortay Olivér, majd kifejtette: Az energia zavartalan rendelkezésre állása nemcsak a mindennapokhoz, de a termeléshez is elengedhetetlen. Ugyanakkor az energiatermelés a károsanyag-kibocsátások tekintélyes arányáért felelős, ezért a klímapolitikai törekvések jelentős része a szektort célozza, ami drágító hatással jár. Az energia nehéz helyettesíthetősége miatt pedig

a fogyasztók korlátozottan képesek reagálni az árváltozásokra, ami egy erősebb áremelésnél sokaknak egzisztenciális nehézségeket okozhat

– jelentette ki a szakértő.

– Azáltal, hogy 2010 óta az energiaszektor egyre nagyobb aránya kerül magyar kézbe, a multinacionális vállalatok helyét átveszik azok a szereplők, amelyek a profitcélok mellett más társadalmi elvárásokra is érzékenyek. A tendencia tehát – amellett, hogy a szektorban megtermelt profit nem hagyja el az országot – azért is kedvező, mert egy-egy nehéz helyzet esetén (amilyen a koronavírus-járvány is)

az új tulajdonosokkal együttműködve az állam hatékonyabban képes megakadályozni a társadalom számára káros tendenciákat

– mondta Hortay Olivér.

A Századvég üzletágvezetője felidézte, hogy a nemzeti tulajdon tudatos visszaépítése az energiaszektorban a Mol 21,1 százalékos részvénycsomagjának megvásárlásával kezdődött az orosz Szurgutnyeftyegaztól, 2011-ben. Azóta viszonylag gyakoriak azok a tranzakciók, amelyben az állami tulajdonú MVM (illetve a napjainkra abba beolvadó NKM, korábban ENKSZ) külföldi tulajdonú vállalatoktól újabb és újabb értékes energiapiaci pozíciókat szerez meg. Például 2012-ben sikerült megvásárolni a német E.On földgáztárolóit és nagykereskedőjét, 2014 és 2017 között hazai kézbe kerültek a szintén német RWE részvényei a Főgázban, a villamosenergia-piacon pedig lényeges tranzakcióként említhető a Démász elosztótársaság visszavásárlása a francia EDF-től.

Magyar, de nem állami kézben: az Alteo hálózat-kiegyensúlyozó akkumulátorai előremutató fejlesztésnek bizonyultak
Fotó: Mirkó István

Hortay Olivér emellett kiemelte azokat az energiavállalatokat is, amelyek ugyan nem államiak, de tulajdonosi hátterükben, menedzsmentjükben magyar kötődésűek. Szépen fejlődött a szakértő szerint az elmúlt tíz évben az Alteo, a MET vagy éppen az Opus Energy.

– A patrióta energiapolitikának köszönhetően, míg 2010-ben a nemzeti tulajdon aránya mindössze 29 százalékos volt a szektorban, ez napjainkra 59 százalékra nőtt. Az új pozíciók és az említett vállalatok erősödő regionális aktivitása pedig rendkívül izgalmas új gazdaság- és geopolitikai lehetőségeket tartogat – állapította meg a szakértő.