Születésnapos szuperszámítógép

Nemzetközi visszhangot kiváltó tudományos áttörések is kapcsolódnak a Magyarországon két évtizede működő szuperszámítógépes infrastruktúrához. A kutatói igények folyamatos növekedésére reagálva Debrecenben a 6,8 milliárd forintból épülő, Komondor nevű berendezés a világon nagyjából a hatvanadik legerősebb lesz.

Debrecen, 2015. június 17. Magyarország legnagyobb, Leó névre keresztelt szuperszámítógépe a Debreceni Egyetem Kassai úti campusán az átadás napján, 2015. június 17-én. A másfél milliárd forintba kerülő beruházás elkészültéhez az egyetem 100 millió forinttal járult hozzá. MTI Fotó: Czeglédi Zsolt Fotó: Czeglédi Zsolt Forrás: MTI

Vasárnap lesz húsz éve, hogy üzembe helyezték az első magyarországi szuperszámítógépet (High Performance Computer – HPC). A hatvan gigaflops (másodpercenként hatvanmilliárd műveletre képes) teljesítményű berendezés a régióban is egyedülálló volt, és a világ ötszáz legerősebb számítógépe között tartották számon.

A beszerzést az indokolta, hogy az uniós országokban elérhető szuperszámítógépek bérhasználatának költségeit kiváltsák – vagyis már akkoriban nagy igény volt a hatalmas számítási kapacitással bíró eszközökre. A gépet az azóta a Kormányzati Informatikai Fejlesztési Ügynökségbe (KIFÜ) integrálódott Nemzeti Információs Infrastruktúra Fejlesztési Intézet a Sun Microsystemstől rendelte meg.

A rendszer két részegységből állt, amelyek a Corvus és a Corona nevet kapták. A szállítmány hajóval érkezett az Egyesült Államokból Amszterdamba, onnan pedig speciális kamionnal, fegyveres kísérettel szállították Budapestre.

A logisztikát nehezítette, hogy az akkor kétmilliárd forintnak megfelelő értékű gépet szigorúan tilos volt öt foknál jobban megdönteni.

Hamar beigazolódott a beszerzés létjogosultsága: már az üzembe helyezését követő két héten belül túljelentkezés volt a gépidőre. Az eszköz segítségével az elmúlt két évtizedben

a Magyarországon kutatók 41 százaléka mutatott fel jelentős eredményeket, minden tizedik pedig nemzetközi visszhangot kiváltó tudományos áttörést ért el.

A szuperszámítógépeket alkalmazzák – többek között – a klímakutatásban, a közlekedésszervezésben, az energetikában, az anyagtudományokban, a gyártásoptimalizálásban és a precíziós orvostudományban is.

Magyarország jelenlegi legnagyobb, Leó nevű szuperszámítógépe a Debreceni Egyetem Kassai úti campusán működik
Fotó: Czeglédi Zsolt / MTI

Az ezredforduló óta nagyságrendekkel nőtt a szuperszámítógépek teljesítménye, a KIFÜ által jelenleg Debrecenben, Miskolcon, Szegeden és Budapesten fenntartott hat HPC összteljesítménye csaknem öttrillió flops, ami öt évvel ezelőtt kiemelkedőnek számított, ám ma már nem elegendő az igények kiszolgálására. Erre reagálva indította el a KIFÜ azt a két ütemben végrehajtandó fejlesztését, amelynek során egy új – Komondor névre keresztelt – szuperszámítógépet és a hozzá szorosan kapcsolódó HPC Kompetencia-központot alakít ki.

Az új szupergép-infrastruktúra a világ élvonalába, körülbelül a hatvanadik helyre repíti Magyarországot a HPC-k ötszázas listáján.

A méretét jól illusztrálja, hogy a Debreceni Egyetem egyik campusán kialakítandó gépterem villamos kapacitása 1,3 megawatt lesz.

Ahogyan korábban Solymár Károly Balázs, az Innovációs és Technológiai Minisztérium digitalizációért felelős helyettes államtitkára lapunknak elmondta: a 2022-ig megépítendő HPC kapacitása eléri az öt petaflops értéket, vagyis

másodpercenként ötmilliárdszor millió műveletet lesz képes végrehajtani. Ez a jelenlegi magyarországi kapacitás tízszerese.

A szakértők meghatározták a HPC hardverstruktúrájának részleteit és a működtető szoftverrendszer legfőbb paramétereit. A specifikáció alapján uniós nyílt közbeszerzési eljárás indult, a tender nyertese ez év végéig leszállíthatja a konfigurációt, a próbaüzem 2022 elején kezdődhet.

A csaknem 6,8 milliárd forintba kerülő, uniós forrásból megvalósuló fejlesztés célja az is, hogy a kis- és középvállalkozások is kihasználhassák a Komondor nyújtotta lehetőséget, ezáltal erősítsék tudományos kompetenciájukat, növeljék versenyképességüket.