Drasztikus lépés teremthet demokráciát a közösségi médiában

Radikális megoldást kell alkalmazni a közösségi médiát működtető cégek esetében – nyilatkozta a Magyar Nemzetnek Boris Kálnoky. A médiaszakember szerint amíg a techóriások megadóztatására vannak megfelelő megoldások, addig a tartalom ügyében csak az hozhat eredményt, ha a helyi vagy a globális szabályozás megtiltja, hogy a közösségi oldalak összegyűjtsék a felhaszná­lóik személyes adatait.

SAN JOSE, CA - MAY 01: Facebook CEO Mark Zuckerberg speaks during the F8 Facebook Developers conference on May 1, 2018 in San Jose, California. Facebook CEO Mark Zuckerberg delivered the opening keynote to the FB Developer conference that runs through May 2. Justin Sullivan/Getty Images/AFP (Photo by JUSTIN SULLIVAN / GETTY IMAGES NORTH AMERICA / Getty Images via AFP) Fotó: JUSTIN SULLIVAN

Sok szó esik manapság arról, hogyan lehetne keretek közé szorítani, hatósági ellenőrzés alá vonni a közösségi oldalak üzemeltetőinek gyakorlatát, a technológiai óriásvállalatok működését. A témát taglaló hazai diskurzusnak újabb lendületet adott, hogy április elején a kormányzat szereplői és egyes baloldali politikusok is arról számoltak be, tizedére esett Facebook-oldaluk elérése. A Face­book technikai hibával magyarázta a rövidebb ideig fennálló helyzetet, a kérdés mégis sokakban megfogalmazódott: ezek szerint a közösségi oldalak bárkit bármikor le- vagy éppen felcsavarhatnak? S ha igen, nem jelent ez túlzott veszélyt a magyar közbeszédre, demokráciára? A kérdéseket Boris Kálnokynak, a ­Mathias Corvinus Colle­gium Média Iskola vezetőjének tettük fel.

A szakember először is arról beszélt, milyen szerepet tölt be a közösségi média a politikában, a politikai kommunikációban. – A közösségi média napjaink leghatékonyabb felülete, ezért is használja a legtöbb politikus – kezdte a szakember, majd példaként Donald Trump esetét hozta fel. – Az előző amerikai elnök nem aggódott amiatt, mit írnak vagy mondanak róla a hagyományos médiumokban, egy rövid Twitter-bejegyzéssel ugyanis milliókat ért el, azonnal. Egészen addig, ameddig a magáncég – merthogy a Twitter mögött az áll – le nem tiltotta Trumpot – ­mondta Boris Kálnoky, hozzátéve:

az eset tökéletesen összefoglalja a közösségi média működését, valamennyi előnyét és hátrányát.

Először is – ami nyilvánvaló előny – gyorsan lehet hatalmas tömegeket elérni, a hagyományos médiaszereplők ilyen hatékonyságot nem tudnak felmutatni. Másrészt viszont minden, a közösségi médiát használó közéleti szereplő aláveti magát magáncégek akaratának, érzékenységének, szempontrendszerének.

Ha valakinek a véleménye sérti ezeket a szempontokat, nagy karrierre nem számíthat a közösségi médiatérben.

– A technológiai óriáscégek világhatalommá váltak. Aki letilthatja az amerikai elnököt, annak a befolyása és egyben a mozgástere nyilvánvalóan óriási – fogalmazott a szakember.

Boris Kálnoky
Fotó: YouTube

A kérdés most az, hogyan reagálnak erre a helyzetre a helyi döntéshozók. Boris Kálnoky szerint két fontos területen merülhet fel az állami beavatkozás igénye. – Az adóügyekben megfelelő nemzeti és globális megoldások körvonalazódnak – fogalmazott a ­médiaiskola vezetője, szóba hozva a magyar reklámadót is. A tartalmi kérdések szabályozása már korántsem tűnik ennyire egyszerűnek. – Itt radikális megoldásra volna szükség – vélte a szakember, majd – egyetértve Mathias Döpfner, az Axel Springer-kiadó vezérigazgatójának ötletével – arról beszélt:

meg kellene tiltani, hogy a közösségi oldalak összegyűjtsék felhasználóik adatait, majd ezek alapján szolgálják ki őket személyre szabott politikai és üzleti tartalmakkal.

– Értelmét vesztené minden algoritmus, megszűnne a direkt befolyásolás lehetősége, nem lenne több hírbuborék, a virtuá­lis térben is mindenki a maga ura lehetne. Megszűnne maga a probléma – fogalmazott Boris Kálnoky, megjegyezve persze, hogy ez egyáltalán nem könnyű feladat.

A közösségi oldalak bizonyosan nem működnének ebben közre önként és dalolva. Kérdés ugyanakkor, hogy mit lehet elvárni a közösségi médiát üzemeltető cégektől. Boris Kálnoky szerint valamilyen önkorlátozást biztosan. – Jelen­tős nyomás nehezedik a techóriásokra, működésüket sok kritika éri, szabályozásukon sokfelé dolgoznak már, így valószínű, hogy – elkerülendő pél­dául a feldara­bolásukat – nem zárkóznának el bizonyos korlátozásoktól – véli a szakember, hozzátéve: idővel el kell érni, hogy a demokrácia játékszabályai a közösségi térben is érvényre jussanak.