Márciusban a fogyasztói árak átlagosan 3,7 százalékkal voltak magasabbak az egy évvel korábbinál. Egy hónap alatt átlagosan 0,7 százalékkal nőttek az árak – közölte pénteken a Központi Statisztikai Hivatal (KSH). Az elemzők 3,8 százalékos márciusi inflációra számítottak.
Az elmúlt egy évben jelentősen emelkedett a szeszes italok, a dohányáruk és az üzemanyagok ára. A járműüzemanyagok ára 17,7 százalékkal emelkedett tavaly március óta. A dohányáruk 17,5 százalékkal drágultak egy év alatt. A tartós fogyasztási cikkekért 3,6 százalékkal kellett többet fizetni, mint egy éve. Ezen belül az új személygépkocsik 11,4 százalékkal kerültek többe, a szolgáltatások drágulása a februári 3,1 százalékosról 3,7 százalékosra gyorsult.
Az előző hónaphoz képest márciusban a fogyasztói árak átlagosan 0,7 százalékkal nőttek. Az élelmiszerek 0,4 százalékkal drágultak, ezen belül a tojás 2,7, az étolaj 1,6, a baromfihús 1,4 százalékkal többe, a száraztészta 1,3, a szalámi, szárazkolbász, sonka 1,1 százalékkal kevesebbe került. A szeszes italok, a dohányáruk ára átlagosan 1,3 százalékkal nőtt, ezen belül a dohányáruké 2,1 százalékkal. A járműüzemanyagok ára 6,6 százalékkal lett magasabb.
Idén január–márciusban az előző év azonos időszakához képest a fogyasztói árak az összes háztartást figyelembe véve átlagosan 3,2, a nyugdíjas háztartások körében pedig 3,1 százalékkal emelkedtek.
Nagy szerepe van a bázishatásnak
Az infláció a várakozásoknak megfelelően gyorsult az előző hónapokhoz képest – kommentálta a friss adatokat Regős Gábor. A Századvég Gazdaságkutató Zrt. makrogazdasági üzletágának vezetője szerint ebben jelentős szerepe van az üzemanyagárak és a dohánytermékek áremelkedésének, de a bázishatás is fontos szerepet játszik: a tavaly tavaszi korlátozások idején a kereslet visszaesése miatt az olajárak csökkentek, így a benzinár is alacsonyabb volt. Az alapfolyamatokat leíró maginfláció némileg csökkent, de továbbra is a jegybanki célsáv teteje körül alakul – jegyezte meg. Mérséklődött ugyanakkor az élelmiszerek árnövekedése, így az már visszahúzza az inflációt, ezt szintén a bázishatással magyarázza az elemző. – Természetesen a márciusi adat abból a szempontból csalóka lehet, hogy sok termék vagy szolgáltatás az adott időszakban nem volt elérhető. A következő 1-2 hónapban a bázishatások miatt növekvő inflációval számolhatunk, ezt követően pedig a nyitás nyomán bekövetkező áremelkedések határozzák majd meg a pénzromlás ütemét: a bezárni kényszerült létesítmények egy része csődbe megy, tehát a kereslet magasabb, míg a kínálat alacsonyabb lesz, ami felfelé húzza majd az árakat. Erre az MNB-nek a beérkező adatok függvényében kell majd reagálnia kiemelt figyelmet fordítva a tartós tendenciákra, szemben az átmeneti hatásokkal, mint az olajáremelkedés – fogalmazott Regős Gábor.
