Még idén mérséklődhet a jegybanki pénzözön

Több mint egy éve tart a nagyobb jegybankok fokozott eszközvásárlási programja, mellyel óriási pénzösszeget bocsátanak a piacra. A fejlett gazdaságok azonban lassan kilábalnak a válságból, a pénzözönre már nem lesz szükség, ami amúgy sem igazán oda megy, ahová szánják.

Gyorsan gazdagodnak a legsikeresebb kínai vállalkozók Fotó: Jason Lee Forrás: REUTERS

Tavaly márciusban, a járvány kirobbanásakor a gazdaság megsegítésére a főbb jegybankok nagy összegű eszközvásárlási programokat hirdettek, ezzel egy korábban befejezett gyakorlathoz tértek vissza. Az amerikai jegybank szerepét betöltő Fed egyenesen limit nélküli programot indított, vagyis nem határozta meg, milyen összegért vásárol állampapírokat és egyéb értékpapírokat. Ez a lépés lehetővé is tette, hogy egy esetleges pénzügyi pánikot csírájában elfojtson, így a legnagyobb bizonytalanság napjaiban is zavartalan volt a világ pénzforgalma.

A kezdetben elképesztő összegű vásárlásokat végül a Fed havi százhúsz milliárd dollárra mérsékelte, ami még mindig óriási összeg, és jelenleg is ez a limit. Most már azonban felmerül a csökkentés szükségessége, hisz a lakosság átoltottságának növekedésével az USA-ban és Európában egyaránt megindul a gazdasági növekedés. Ráadásul az eddig kibocsátott hatalmas összegnek csak egy része segítette a fogyasztást, legnagyobb hányada a befektetési piacokra áramlott. Részben a részvénytőzsdékre, ahol páratlan áremelkedést hozott, részben a kriptodevizák piacára, melyek összértéke rövid idő alatt kétezer milliárd dollár fölé növekedett, a tipikus árfolyambuborék jeleit mutatva.

Szinte korlátlan pénznyomtatás az Egyesült Államokban
Fotó: Reuters

A túlzott piaci eufória azért veszélyes, mert az óhatatlanul előbb-utóbb bekövetkező erős árfolyamzuhanás az épp magukhoz térő gazdaságokat is megviselheti. Van ugyanakkor még egy szempont, ami miatt a döntéshozók megfontolhatják az eszközvásárlások ütemének csökkentését: a lakosság inflációs várakozása. Okkal vagy ok nélkül, de sokan attól félnek, hogy a túlzott pénzkibocsátás elkerülhetetlenül az infláció megugrásához vezethet. Általában kedvezőtlen, ha megnövekszik az inflációs várakozás, egyrészt mert önbeteljesítő lehet, másrészt megváltoztathatja a megtakarítási szokásokat, ezért nőhetnek a kötvényhozamok, ami az ugyancsak megnövekedett államadósságok finanszírozását drágítja.

A Bloomberg elemzők között felmérést készített arról, hogy szerintük mikor várható az eszközvásárlási programok csökkentése. A többség arra számít, hogy a Fed már idén megkezdi ezt, 45 százalékuk szerint a negyedik, 15 százalékuk szerint már a harmadik negyedévben. 16 százalék csak a jövő év első negyedévében, tíz százalék pedig csak a második negyedévben várja a lépést, a fennmaradó 14 százalék még később.

A Fed korábban jelezte, hogy időben utalást fog tenni a csökkentés várható megkezdésére, hogy a piacot ez ne érje meglepetésként. Az elemzők úgy gondolják, hogy erre akkor fog sor kerülni, amikor az amerikai munkanélküliség 4,5 százalék lesz, az infláció pedig kicsit két százalék fölött, vagyis közgazdaságilag tökéletesen ideálisnak tartott helyzetben, amikor máskor nem a válságkezelés mérséklését szokták megkezdeni, hanem már azért emelnek kamatot, hogy ne váljon túlfűtötté a gazdaság. Kamatemelést most még sokáig nem várnak, legkorábban 2023-ban tartják azt valószínűnek.