Az utóbbi időben eseménydús volt a kriptodevizák piaca: először a bitcoin kapcsolt meredek emelkedésbe, majd egyre több kérdést vetett fel ennek az eszközosztálynak a szabályozatlansága. A legnagyobb gond, amit a kormányok orvosolni szeretnének, hogy sok esetben nem azonosíthatók az ügyletek résztvevői, így a pénzmosás elleni törvények sem alkalmazhatók. Múlt héten pedig tőzsdére ment a Coinbase kriptodeviza-tőzsde, meglehetősen magas értékeltség mellett.
Amíg csak a bitcoin emelkedett, még helytálló lehetett az a magyarázat, hogy ezt az egy eszközt választották ki, fogadták el a piac szereplői, és értékálló lehet, miután összesen 21 millió darab lesz belőle, amikor létrehozzák (kibányásszák) az utolsót. Nem bővíthető a sorozat, mint a jegybanki pénzek esetében, vagy mint egy adott részvényből új kibocsátás, tőkeemelés útján. Igaz, hogy belső értéke nincs, de a piaci szereplők bizalma pótolhatja ezt.
Igen ám, de míg a bitcoinból nem lehet többet teremteni, más kriptodeviza-sorozatokat korlátlan mértékben létre lehet hozni. Így nyilvánvaló lett, hogy ha a befektetők lelkesedése, az árfolyam-emelkedés átterjed más kriptodevizákra, akkor már semmi akadálya, hogy ezek összessége elinflálódjon. A Coinmarketcap.com internetes oldal már több mint kilencezer (!) ilyen eszközt sorol fel, és egészen addig létre fognak hozni újakat, amíg megéri, vagyis amíg eladhatók a nagyközönségnek.
Az elmúlt hetekben élénkült a többi kriptodeviza iránti érdeklődés: hirtelen többszörösére emelkedett az ethereum, a ripple és még néhány másik ilyen eszköz árfolyama. A kriptodevizák összességének piaci értéke több mint 2000 milliárd dollárra nőtt, vagyis csaknem annyi, mint a világ legnagyobb tőzsdei cégének értéke, és több mint tizede a világ teljes aranykészletének. Ez már önmagában túl nagy összegnek tűnik egy belső értékkel nem rendelkező eszközosztályban, de ha tovább növekszik, akkor a világban rendelkezésre álló befektethető pénznek olyan hányada kerül ide, amit már mindenképpen lufinak tekinthetünk.