Tőzsdei árfolyamlufik a tulipánhagymától a bitcoinig

Exponenciálisan növekszik a bitcoin és néhány részvény árfolyama: meddig mehet ez?

Elon Musk cégvezető a tőzsde épülete előtt. Hátat fordítanának a befektetők Fotó: Reuters

A múlt év folyamán sok részvény és néhány más befektetési eszköz árfolyama féktelen száguldásba kezdett. Néhány esetben valóban jól is teljesített a mögöttes vállalat, de

az árfolyam ezzel együtt is a fundamentumok által indokoltnál sokkal magasabbra emelkedett,

elszakadt a reálisnak tekinthető szintektől. A folyamat az idei év első hetében még tovább gyorsult, exponenciálissá vált.

Különös példa a bitcoin, amelynek nincs is fundamentuma. Ennek az eszköznek az értékét kizárólag a bele vetett bizalom adja, és ezen a ponton

kezd hasonlítani a történelem első elhíresült tőzsdei lufijára, az amszterdami tulipánhagyma-őrületre,

amely a XVII. században zajlott. Ennek csúcsán egyetlen tulipánhagyma annyit ért, mint egy korabeli lakóház, de tulajdonképpen a bitcoin is közelít ehhez a szinthez, hisz negyvenezer dollárt ér egyetlen egysége, ami mintegy 12 millió forint, és ezért már – legalábbis a vidéki –Magyarországon bőségesen lehet ingatlant vásárolni.

De vajon miért is alakulnak ki az ilyen helyzetek, és a mostani is buboréknak tekinthető-e, amely végül majd kipukkad? Az idők során rengeteg ilyen eset volt, de meg kell jegyezni, hogy a tulipánhagymát és a bitcoint kivéve lényegében minden más esetben olyan eszköz, leginkább részvény árát fújták fel, amely mögött volt valamilyen komolyabb tényleges érték. Egy részvény mögött mindig egy cég van, amely tevékenységet végez, árbevétele van, normális esetben profitot termel. Ha mégsem így van, idővel csődbe jut és elértéktelenedik.

A részvény reálisnak tekinthető árát meghatározzák a cég számai, persze a papírok azért vannak tőzsdén, hogy tetszőlegesen alakulhasson az értékük, azon az áron cseréljenek gazdát, amelyen a kereslet és a kínálat találkozik, függetlenül a fundamentumoktól. Azonban amikor extrém eltérés alakul ki a kettő között, előbb-utóbb mindig kiegyenlítődik: vagy a cég számai közelítenek az árfolyam által indokolthoz, vagy az árfolyam tér vissza a reális szintekre. Így volt ez minden hasonló esetben, mint például a húsz évvel ezelőtti technológiai lufi kialakulásakor, amikor az irreális részvényárak végül töredékükre estek, és közülük csak az a néhány emelkedett újra a magasba, amelyek bizonyítani tudtak, igaz, még ezeknek is egy-két évtizedig tartott.

Elon Musk, a Tesla fő tulajdonosa és cégvezetője
Fotó: Reuters

Most néhány részvény, köztük az utóbbi időben sokat említett Tesla esetében már valószínűleg erről van szó, még ha a cég jövője kifejezetten biztató is: autóipari cég tartósan még sosem ért ennyit. A bitcoin esete még érdekesebb, miután annál már a sokkal alacsonyabb ár sem értelmezhető racionálisan. Természetesen most még nem tudhatjuk, mi lesz a sorsa, de azért azt érdemes figyelembe venni, hogy eddig

kivétel nélkül minden árfolyambuborék kidurrant,

minden ilyen esetben visszaérkezett az árfolyam a fundamentumok által indokolt szintre. A részvényesek esetében ezek a szintek közelíthetően meghatározhatók, a bitcoin esetében ez értelmezhetetlen, ezért akár teljesen el is értéktelenedhet, de előbb még a többszörösére is emelkedhet.