Nagyot vesztettek, akik a Tesla ellen üzleteltek

A múlt év egyik részvénypiaci szenzációja volt a Tesla árfolyamának sokszorosára emelkedése. Akik a papír ellen fogadtak, azaz shortoltak, összesen 38 milliárd dollárt veszítettek.

Egy Tesla villanyautó Forrás: PIXABAY

Tavaly a Tesla volt az év egyik legjobban teljesítő részvénye, nyolcszoros árfolyamnövekedéssel. A cég teljesítménye ugyanakkor messze nem javult ennyit: ugyan tavaly már félmillió autót gyártott, és immár stabilan nyereséges is a társaság, a mostani árfolyamon többet ér a vállalat, mint a világ legnagyobb autógyártói összesen.

Ez azt jelenti, hogy az ár alapján pár év múlva annyi autót kellene gyártania és eladnia a Teslának, mint ma a nagy gyártók együtt produkálnak: nagyjából évi ötvenmillió autót. Ez a jelenlegi darabszám százszorozása lenne, és ugyan a nagy növekedés a cégnél vélelmezhető a Model 3 és a Model Y gyártásának felfutása és a várható újabb típusok fejlesztése által, nehéz elképzelni, hogy egyetlen cég ennyire uralhatná a piacot. Így viszont mindenképpen erősen túlzottnak tűnik az ár, de vajon miért emelkedett ilyen magasra?

Kétségkívül, amikor a belső értékkel nem rendelkező bitcoin teljes mennyisége annyit ér, mint épp a Tesla, akkor a befektetők hajlamosak kevésbé foglalkozni a fundamentumokkal, egy autógyár értékét azonban hosszabb távon mégiscsak a gyártott gépjárművek mennyisége, az irántuk mutatkozó kereslet, és a velük elért profit határozza meg.

Az, hogy a Tesla részvényeinek értéke ilyen irreális magasságba emelkedett, leginkább egy oknak köszönhető: a befektetők jelentős csoportja nem hitt a cégben, olyannyira, hogy a bukására számítottak, ezért shortolták a részvényét, vagyis ellene fogadtak. Ez a folyamat már sok éve tart, viszont az elmúlt másfél év döntő változást hozott: stabilan nyereségessé vált a cég. Az ellene fogadóknak ez rossz hír volt, hisz reményeik szertefoszlottak, ezért kénytelenek voltak short pozícióikat lezárni, ami részvényvásárlást jelent, és így ők maguk indították el a szédületes emelkedést.

A short pozíció lényege leegyszerűsítve: a befektető (a shortos) kölcsönveszi az adott részvényeket, eladja (tehát olyat ad el, amit nem is birtokol), és várja, hogy essen az ár, olcsóbban visszavásárolhassa, majd visszaadja a kölcsönkapott részvényeket. Ha az árfolyam csökken, bejönnek a számítások, azonban ha emelkedik, akkor a shortosnak vesztesége keletkezik. Az esetleges veszteség fedezésére a brókercégek alapletétet kérnek tőle, de ha ez fogyni kezd a részvény emelkedése miatt, felszólítják, hogy fizessen be újabb összeget, vagy kényszerűen visszaveszik a részvényeket.

Tegyük fel, hogy valaki tízdolláros áron shortol részvényeket, és alapletétnek befizet öt dollárt részvényenként. Ha az árfolyam 15 dollárig emelkedik, elfogy az alapletét, ezért már jóval előbb újra be kell fizetnie a befektetőnek. Lehet, hogy nem szán több pénzt a dologra, vagy nincs több pénze: muszáj visszavennie a részvényt, mégpedig gyorsan.

Ha sokan vannak ilyen helyzetben, gyors vételeik heves árfolyam-emelkedést okoznak, ami újabb shortosoknál okozza ugyanezt a helyzetet. Ebből olyan láncreakció alakulhat ki, ami többszörösére emeli a részvényárat. Nem szabad elfelejteni, hogy míg lefelé csak nulláig eshet egy részvény, felfelé akár sokszorosára is emelkedhet, a példabeli részvény akár húsz, ötven vagy száz dollárig is.

Lényegében ez a folyamat zajlott tavaly a Teslánál, és olyan sok short pozíció volt (az összes részvény húsz százaléka), hogy ezek zárása extrém keresletet okozott. Év végére végül hat százalékra csökkent a short állomány (még ez sem kevés), a shortosok pedig összesen 38 milliárd dollárt veszítettek. Ekkora összegre egy részvény esetében sem volt még példa korábban.