Tegyük fel, hogy valaki tízdolláros áron shortol részvényeket, és alapletétnek befizet öt dollárt részvényenként. Ha az árfolyam 15 dollárig emelkedik, elfogy az alapletét, ezért már jóval előbb újra be kell fizetnie a befektetőnek. Lehet, hogy nem szán több pénzt a dologra, vagy nincs több pénze: muszáj visszavennie a részvényt, mégpedig gyorsan.
Ha sokan vannak ilyen helyzetben, gyors vételeik heves árfolyam-emelkedést okoznak, ami újabb shortosoknál okozza ugyanezt a helyzetet. Ebből olyan láncreakció alakulhat ki, ami többszörösére emeli a részvényárat. Nem szabad elfelejteni, hogy míg lefelé csak nulláig eshet egy részvény, felfelé akár sokszorosára is emelkedhet, a példabeli részvény akár húsz, ötven vagy száz dollárig is.
Lényegében ez a folyamat zajlott tavaly a Teslánál, és olyan sok short pozíció volt (az összes részvény húsz százaléka), hogy ezek zárása extrém keresletet okozott. Év végére végül hat százalékra csökkent a short állomány (még ez sem kevés), a shortosok pedig összesen 38 milliárd dollárt veszítettek. Ekkora összegre egy részvény esetében sem volt még példa korábban.
Szóljon hozzá!
Jelenleg csak a hozzászólások egy kis részét látja. Hozzászóláshoz és a további kommentek megtekintéséhez lépjen be, vagy regisztráljon!