Lazítana Brüsszel a GMO-szabályokon, utat tör a génszerkesztés

Eltérő, lazább szabályokat alkalmazna az Európai Bizottság a legújabb, precíziós génszerkesztési technológiákkal előállított szervezetekre, mint a génmódosítással előállított fajtákra, vagyis a közismert nevükön GMO-kra. Brüsszel úgy véli, az új biotechnológiák hozzájárulhatnak az európai zöldmegállapodás túlzónak mondott céljaihoz. Komoly viták várhatók az agráriumot alapjaiban átalakító eljárásokról.

Konstruált utópia. A génszerkesztés eljárása az elmúlt egy-két évben óriási lökést kapott, szélesebb körben hozzáférhető Fotó: Ints Kalnins Forrás: Reuters

Felülvizsgálná az Európai Bizottság a géntechnológiai eljárással létrehozott szervezetekre vonatkozó uniós szabályozást: a korábbi, GMO-ként ismert génmódosított növényi és állati termékek engedélyezésére vonatkozó irányelv a jövőben nem vonatkozna a legújabb, precíziós génszerkesztés technológiáival (new genomic techniques – NGT) létrehozott fajtákra.

Brüsszel a napokban közzétett tanulmánya szerint az új genomszerkesztési eljárások érdemben hozzájárulhatnak az európai zöldmegállapodás (Green Deal) és a Termőföldtől az asztalig (Farm to fork) stratégiák céljaihoz, ezért indokolt külön szabályozni ezeket az innovatív eljárásokat.

A génszerkesztési eljárások az elmúlt egy-két évben óriási fejlődésen mentek keresztül: 2020-ban a kémiai Nobel-díjat elnyerő kutatók felfedezése, az úgynevezett CRISPR/Cas9 genomszerkesztő rendszer pedig már lehetőséget ad arra, hogy precíziósan, nukleotidszinten lehessen a DNS-ben tárolt genetikai információt tetszőleges helyen, nagy hatékonysággal és pontosan módosítani. Ezzel rövid idő alatt ellenállóvá tenni a növényt, például a szárazságnak.

Konstruált utópia. A génszerkesztés eljárása az elmúlt egy-két évben óriási lökést kapott, szélesebb körben hozzáférhető
Fotó: Reuters

Fontos különbség az NGT és a GMO között, hogy a génmódosított növények létrehozása során a génállományt véletlenszerűen változtatják meg más szervezet génjeinek beépítésével, ezzel új tulajdonságokkal ruházva fel az új fajtát. Egy GMO-kukorica például a génmódosítást követően képessé válik olyan anyagot termelni, amellyel maga védekezik a kártevők ellen.

Ezzel szemben a precíziós géntechnológiával nagy pontossággal meghatározott módon, célzottan változtatják meg a génállományt anélkül, hogy egy másik szervezet közreműködésére lenne szükség.

Az NGT-kre vonatkozó laza szabályozást támogatók azzal érvelnek, hogy az új eljárás során létrejövő mutációk emberi beavatkozás nélkül, a természetes növénynemesítés során is létrehozhatók. A génszerkesztéssel ráadásul évekkel, akár évtizedekkel is megelőzhető a természetes növénynemesítés, ezzel pedig hamarabb lehet reagálni az éghajlati kihívásokra vagy a növekvő élelmiszerigényre.

A génszerkesztést támogató tudósok úgy vélik, teljesen eltér a módszer a korábbi génmódosítástól.

Az uniós szabályozás ugyanakkor nem naprakész, mivel az irányelv elfogadásakor ilyen precíz géntechnológiával az emberiség még nem volt képes megváltoztatni az élőlények tulajdonságait.

Többen vannak a technológia laza szabályozását ellenzők, akik azzal érvelnek, hogy

a génszerkesztés hosszabb távú, esetleg nem várt hatásait vagy egy esetleges mulasztás folyamatait nem lehet megjósolni.

A CRISPR/Cas9 technológia ráadásul széles körben, viszonylag olcsón hozzáférhető, így nemcsak az agráróriások, de a startupok, kisvállalkozások is élhetnek vele. Ezzel

ellenőrizhetetlen folyamatok indulnának el, amelyek akár az egész ökoszisztémára nézve súlyos következményekkel járnának.

A zöld civil szervezetek mellett a társadalom nagy többsége elutasítja a még kevésbé ismert új géneljárásokat.

Beszédes, hogy Brüsszel az állásfoglalásában utal a 2030-ig szóló stratégiára. Korábban az európai agrárium meghatározó szereplői nem találtak rá magyarázatot, hogyan lehetséges a növényvédő szerek és a műtrágya-felhasználás felére csökkentése az évtized végére. A mai, innovatív precíziós géntechnológiák talán alkalmasak lehetnek a célok eléréséhez.

Az Európai Unió jelenlegi GMO-irányelve nem tesz különbséget a technológiák között. Az így létrehozott szervezeteket engedélyeztetni kell az uniós, majd a tagállami szakhatóságoknál.

Magyarországon az alaptörvény kiköti a géneljárásoktól mentes mezőgazdaság fenntartását,

így idehaza nem várható az új NGT-k engedélyezése.