Nem ez a legnehezebb válságidőszak

A rendszerváltással járó átalakítások és a 2008–2009-es pénzügyi válság is nagyobb gazdasági veszteségeket okozott, mint a koronavírus-járvány. Ráadásul most jóval gyorsabb tempóban hagyhatjuk magunk mögött a nehéz időszakot.

MN_SABLON

Öt százalékkal csökkent tavaly a bruttó hazai termék (GDP) a koronavírus-járvány következményeként, azonban nem ez volt az első eset, amikor sokk érte a gazdaságot. A kormány konvergenciaprogramja erről is bemutat egy érdekes visszatekintést.

Az elmúlt száz év adataiból kiderül, hogy a 2020-as visszaesés valóban jelentős, de a XX. század nagy megrázkódtatásaihoz képest jóval kisebb mértékű. Ezt jól mutatja, hogy az 1930–32 közti időszakban és a II. világháborút követően is jóval nagyobb esés következett be. Magyarország esetében a rendszerváltást követő átalakításokkal járó válság is lényegesen nagyobb veszteséget okozott, mint a koronavírustól sújtott elmúlt esztendő. Sőt a 2008–2009-es pénzügyi válság is mélyebb recessziót hozott. A rendelkezésre álló adatok szerint a 2020-as teljesítménycsökkenés méretét tekintve a hetedik legnagyobb volt az ország elmúlt száz évének történelmében.

Ha a legutóbbi nehéz időszakot megnézzük, akkor megállapítható: a 2000-es évek végén berobbant pénzügyi krízis okozta visszaesés mértéke ugyan hasonló volt a jelenlegihez, de okait, természetét és lefolyását tekintve jelentős különbség van a kettő között. A fizetési mérleg és az államháztartás ikerdeficitje akkor aláásta az ország stabilitását, és az évezredfordulót követően a növekedési lendület is kifulladt. Rá­adásul 2008 körül – a hitelezési ciklussal párhuzamosan – a kockázatvállalás, a világ számos más országához hasonlóan, csúcsára ért. Ez többek között a rossz minőségű hitelek felhalmozódását eredményezte a bankok mérlegé­ben.

Magyarországon a devizahitelek magas aránya fokozta a bajt, amely a válság következtében gyengülő nemzeti valután keresztül rontotta az adósok pénzügyi helyzetét. Mindez ördögi körként tovább mélyítette a visszaesést.

Ezzel szemben 2020 elején a járvány egy jóval ellenállóbb, kiegyensúlyozottabb szerkezetű gazdaságot ért. A koronavírus betörésekor növekedési lendületben volt a magyar gazdaság, kedvezően alakultak mind a külső, mind a belső egyensúlyi mutatók. A pénzügyi közvetítők működése is prudensebbé vált a szektorral szemben támasztott szigorúbb követelmények nyomán.

Fontos különbség továbbá, hogy amíg az előző válság gyújtópontja a túlfűtött amerikai ingatlanpiac és a bankrendszer túlzott kockázatvállalása volt, addig a mostani visszaesést a gazdaságon kívüli egészségügyi vészhelyzet idézte elő. A pénzügyi krízis a kereslet csökkenésén keresztül, a hosszadalmas mérlegkiigazításokig tartósan érintette a gazdaságot. A tavaly tavaszi járványhelyzet átmenetileg bénította meg a gazdaságot, de nyárra a gazdasági vérkeringése újraindult. A korlátozó intézkedések ugyanis a személyes kontaktust igénylő szolgáltatások körére szűkültek. Ennek nyomán a második negyedéves történelmi visszaesést a harmadik negyedévben soha nem látott mértékű gyors növekedés követte.

Az érintett ágazatok válságának tovagyűrűzését és a kapacitások leépülését megakadályozta, hogy a Gazdaságvédelmi akcióterv részeként jelentős források áramlottak a gazdaságba. Ez egyaránt segítette a vállalkozásokat, a háztartásokat és munkavállalókat. A Pénzügyminisztérium szerint mindezek következtében – a 2008-as krízissel ellentétben – a vírus visszaszorításával a magyar gazdaság jó eséllyel gyorsan túlszárnyalhatja a járvány kitörését megelőző időszak teljesítményét.